Ebben a cikkben a Nagyszalanc lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma egyének és szakértők figyelmét egyaránt felkeltette. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig a Nagyszalanc tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Az évek során különböző véleményeket és érzelmeket váltott ki, végtelen kutatásokat és felfedezéseket generálva. Ebben a cikkben a Nagyszalanc legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, és egy olyan részletes és teljes képet nyújtunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a lenyűgöző témát.
Nagyszalanc (Solonț) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Moldva |
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bákó |
Rang | község |
Irányítószám | 607580 |
SIRUTA-kód | 25497 |
Népesség | |
Népesség | 1295 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Község népessége | 3298 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 422 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Nagyszalanc (románul: Solonț) községközpont Romániában, Moldvában, Bákó megyében.
Mojnesttől északra, a Nagy-Tázló és Sós-Tázló völgye között fekvő település.
Nagyszalanc nevét 1641-ben említette először oklevél, ekkor 90 magyar lakója és Nagyboldogasszonyról elnevezett fatemploma is említve volt.
1646-ban magyar faluként említették, melynek 175 lakosa volt, valamennyi római katolikus.
1661-ben mint lakatlan helyről tettek említést, magyar lakói elszéledtek, és csak 1692-ben tért vissza a lakosság mely a templomot is helyreállította.
Az 1800-as évek közepén még 120 székely-magyar családot számoltak itt össze.
1992-ben 1614 lakosa volt, melyből 1594 ortodox, 11 pünkösdista, 5 adventista, 1 római katolikus volt.