Constanța megye
| Constanța megye | |
 | |
 | |
| Constanța megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Dobrudzsa |
| Megyeszékhely | Konstanca |
| Jelzés | CT |
| Terület | 7071 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0241 |
| Népesség | |
| Népesség | 655 997 fő (2021. dec. 1.) |
| Népsűrűség | 101 fő/km² |
| Térkép | |
Tulcea megye
Bulgária
Călăraşi megye
Ialomiţa megye
BR
D o b r u d z s a
KONSTANCA
Mangalia
Medgidia
Hârşova
Cernavodă
Năvodari
Băneasa
Eforie
Murfatlar
Ovidiu
Negru Vodă
Techirghiol
Duna
D.F.t.cs.
Fekete-tenger Sinoe-tó E60 E87 | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Constanța megye témájú médiaállományokat. | |
Constanța megye (Konstanca) Románia délkeleti részén helyezkedik el, Dobrudzsa tartományban, a Fekete-tenger partján. Székhelye Konstanca (283 872 lakos). Határai északon Tulcea megye, keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, nyugaton Ialomița megye és Călărași megye.
Domborzat
A megye felszínét a Dobrudzsai-hegység (románul: Podișul Dobrogei), az ország ősi hegységének maradványa, uralja. A gránit, porfír, fillit és mészkő alkotta Dobrudzsai-tönk egyik, felszínalaktanilag tagolódott része a megye északi részén található, ez a Közép-Dobrudzsai fennsík, melynek felszínének arculata változatos, mert 200-300 méter magas fennsíkok (Dorobanțului-fennsík) és dombvidéki tájak kisebb-nagyobb medencékkel, partmenti síkságokkal, alacsonyabb letarolt felszínekkel (Casimcei-fennsík) váltakoznak, számos barlanggal és dolinákkal.
Dél felé az idősebb kristályos kőzeteket fiatalabb üledékes takaró borítja, s a tagoltabb, mozgalmasabb felszín átmegy a 100 méter magas kréta-tábla síkságba, ez az egyhangúbb lapos felszín a Dél-Dobrudzsai fennsík, legdélebbi része, a Negru Vodă-fennsík, mely Bulgária felé túlterjed az országhatáron. A Közép- és Dél-Dobrudzsai fennsík között vezet a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, valamint a Duna–Fekete-tenger csatorna.
Nyugaton a Dobrudzsai-tönk enyhén lejt a Duna irányába, ahol a folyam széles árterülete választja el a Román-alföldtől. A megye fekete-tengeri partvidékét Tulcea megyétől Mamaiaig alacsony homokos parti síkság övezi, melyet a tenger hullámmorajlása épített fel a Duna-delta szétteregetett hordalékából. A hullámmorajlás hosszú törmelékgátakat, úgynevezett szárnyturzásokat is épített a partmenti tengerben, s ezek a szárnyturzások szárnylagunákat, majdnem zárt részeket választottak le a tengerből. Mamaiatól délre lösszel fedett, alámosott magas fal (abráziós partfal) kíséri a partszegélyt, melyet mélyre vágódott, megsüllyedt és a tenger által elöntött folyótorkolatok, úgynevezett limánok tagolnak. Ezen a szakaszon a turzásokkal elrekesztett és finom homokkal kitöltött limánokon alakultak ki a tengerpart ismertebb fürdőhelyei (Eforie, Mangalia).
Története
Constanța megye gazdag történelmi értékekkel rendelkezik, az első letelepülők a trákok voltak a vaskorban. Őket követték a géták, majd a dákok. I. e. a VII. században kialakultak az első civilizált városállamok, melyeket a délről érkező görög betelepülők alapítottak, magukkal hozva és meghonosítva az akkori idők legfejlettebb társadalmi struktúráját, építészetüket, technikai vívmányaikat. Számos várost alapítottak a mai megye területén, legjelentősebbek: Histria (a mai Istria), Callatis (a mai Mangalia), Tomis (a mai Konstanca területén).
Az i. sz. I. – II. században a Római Birodalom határai elérték Dobrudzsa déli vidékeit, Traianus római császár két háborúban (101-102 és 105-106) elfoglalta a régiót, és Moesia Inferior provincia részévé tette. A provincián belül a mai megye Scythia Minor (Kis-Szkítia) része volt. A rómaiak újabb lendületet adtak a régió fejlődésének, városokat alapítva a területen, a legjelenősebb ilyen település Tropaeum Traiani (a mai Adamclisi közelében).
A birodalom hanyatlásának utolsó évszázadaiban számos vándornép fordult meg a megye területén, többek között az avarok, a gótok, a szlávok, bolgárok. A III. század legvégétől a Bizánci Birodalom része lett. Az elkövetkező évszázadok során pusztítottak itt a tatárok, majd az Oszmán Birodalom része lett, később egy rövidebb periódusra az Orosz Birodalom területe is volt, majd Bulgária fennhatósága alá került.
1878-tól, az egész Dobrudzsával együtt, Romániához csatolták. A második világháború során német megszállás alá került, de a háborút lezáró béketárgyalások során megerősítették Románia fennhatóságát a megye felett.
A Fekete-tenger Konstancánál
Népesség
A 2011-es népszámlálás adatai szerint az összlakosságból 470 961 fő városokban élt (68,8%).
A lakosság számának alakulása:
Gazdaság
A 2004-es adatok alapján a foglalkoztatottak száma a megyében 276 100 fő. Ebből 27,4% a mezőgazdaságban, 17,7% az iparban, 14,2% az áruszállításban, 10,4% a személyszállításban és 7,9% az építőiparban dolgozik.
Az ország gazdaságilag egyik legjelentősebb megyéje, itt történik az ország kőolaj-kitermelésének 10,3%-a, finomításának pedig a 18,5%-a, a kénsavgyártás 18,2%-a, a műtrágya előállításának a 2,3%-a, a cement 19,2%-a, a gyapjú 1,6%-a, az étkezési olajok előállításának a 10,3%-a és a földgáz-kitermelésének 2,3%-a.
Mezőgazdaság
A megye 565,737 hektárnyi mezőgazdasági használatban lévő területtel rendelkezik, amiből 326,751 hektárnyi magántulajdonban van illetve ebből 431,000 hektárnyi mesterségesen öntözhető. A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa.
Ipar
Fontosabb iparágak: nukleáris és vízenergia-ipar (cernavodăi atomerőmű, vízerőművek Konstancában, Ovidiuban és Năvodariban), gépgyártás, vegyipar (S.C."PETROMIDIA" Constanța), kőolaj- és földgáz-kitermelés, cementgyártás, textil- és ruházati ipar, faipar.
Kereskedelem
A Duna–Fekete-tenger csatornán jelentős az áruszállítás, illetve a megyében találhatóak az ország legjelentősebb kikötői (Konstanca, Mangalia)
Turizmus
Politika
A Constanțai Megyei Tanács jelenlegi elnöke Nicușor Constantinescu. A 2008-as helyhatósági választásokon a megye lakosai 36 tanácsost választottak meg, a tanácsosi székek három párt között lettek kiosztva:
| Pártok | Tanácsosok száma |
|---|---|
| Szociáldemokrata Párt | 20 |
| Demokrata Párt | 9 |
| Nemzeti Liberális Párt | 7 |
Címere
- A két világháború között
- A kommunizmus idején
- Jelenlegi
Települések
A megyében 3 municípium, 9 város és 58 község található.
Képek
Hivatkozások
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
További információk
- Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja
- Földrajzi Kislexikon – Dr. Tulogdi János, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976
| Románia megyéi | |
|---|---|
| |
|
Fehér
Arad
Argeș
Bákó
Bihar
Beszterce‑ Naszód Botoșani Brassó Brăila Buzău Krassó‑ Szörény Călărași Kolozs Constanța Kovász- na Dâmbo- vița Dolj Galați Giurgiu Gorj Hargita Hunyad Ialomița Iași Ilfov Máramaros Mehe- dinți Maros Neamț Olt Prahova Szatmár Szilágy Szeben Suceava Teleorman Temes Tulcea Vaslui Vâlcea Vrancea Bukarest 
|
| Románia közigazgatási beosztása | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nemzetközi katalógusok |
|---|