Hârșova | |||
Lipován templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Dobrudzsa | ||
Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Constanța | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Hârșova | ||
Beosztott falvak | Vadu Oii | ||
Polgármester | Tudor Nădrag (PDL) | ||
Irányítószám | 905400 | ||
SIRUTA-kód | 60801 | ||
Népesség | |||
Népesség | 9254 fő (2011. okt. 31.) +/- | ||
Magyar lakosság | 6 (0%, 2021) | ||
Község népessége | 8737 fő (2021. dec. 1.) | ||
Népsűrűség | 92,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 20 m | ||
Terület | 109,02 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 41′ 00″, k. h. 27° 57′ 07″44.683333333333, 27.95194444444444.683333°N 27.951944°EKoordináták: é. sz. 44° 41′ 00″, k. h. 27° 57′ 07″44.683333333333, 27.95194444444444.683333°N 27.951944°E | |||
Hârșova weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hârșova témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harszovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján. 2002-ben a lakossága 11 198 fő volt. A hozzá tartozó település Vadu Oii.
A megye északnyugati részén elhelyezkedő település nyolcvanöt kilométerre északnyugatra található a megyeszékhelytől, Konstancától, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomiţa-lápjától.
A mai város helyén a 2. században a Római Birodalom egy erődítményt építtetett Carsium néven. A várat és a hozzá tartozó településeket az avarok, majd szláv törzsek pusztították el. A térséget a 10. században a bizánci birodalom foglalta el, ami új lendületet adott a település fejlődésének. A 15. század és a 19. század első fele között az Oszmán Birodalom része volt. A török uralom alatt jelentős gazdasági, politikai és kereskedelmi központtá fejlődött. Evlija Cselebi 1561-es leírása szerint a városnak 1600 lakóháza, mecsete, törökfürdője, bazársora és mintegy 3000 lépés hosszú várfala volt. Az ebből a periódusból származó térképeken Harisova néven szerepel. A 17. és 18. századi térképeken Chirschowa, Hirsowe vagy Kersova néven említik, a 19. században pedig Hirsowa-ként. Az 1828–1829 között lezajlott oszmán-orosz háborút lezáró Adrianople-i békeszerződés alapján 1829 szeptember 12-én a várat felrobbantották.
Az első világháború alatt a város teljesen leégett. A kommunizmus idején a város veszített jelentőségéből, a bíróságot és az ügyészséget bezárták, akár csak Dobrudzsa első múzeumát, melynek ugyancsak a város adott otthont. A régi épületek helyére tömbháznegyedeket építettek, az ipart csupán minimális mértékben fejlesztették, a kikötőt elhanyagolták, pusztulásra ítélték. A város a rendszerváltást követően sem tudta visszanyerni a török uralom alatti régi fényét.
Vitatott, hogy a jelenlegi szláv hangzású név milyen kapcsolatban áll az ókorival. Más elmélet szerint a város neve török eredetű („hirsiz” jelentése törökül „tolvaj”).
Lakosságának változása | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1912 | 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | |||||||
3.990 | 3.665 | 3.762 | 4.761 | 7.519 | 8.239 | 10.394 | 10.097 |
A nemzetiségi megoszlás a következő:
2002 | ||
---|---|---|
Románok | 8987 | 89,00% |
Törökök | 983 | 9,73% |
Romák | 76 | 0,75% |
Lipovánok | 31 | 0,30% |
Magyarok | 12 | 0,11% |
Tatárok | 5 | 0,04% |
Ukránok | 2 | 0,01% |
Görögök | 1 | 0,01% |
Összesen | 10097 | 100,0% |
Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) | |
---|---|
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Öpfingen · Oberdischingen · Erbach an der Donau · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Höchstädt an der Donau · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Neustadt an der Donau · Kelheim · Regensburg · Straubing · Bogen · Deggendorf · Osterhofen · Vilshofen · Passau | |
Linz · Mauthausen · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg | |
Pozsony · Somorja · Bős · Komárom · Párkány | |
Győr · Ács · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Tát · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Hajós · Bátaszék · Baja · Mohács | |
Vukovár · Újlak | |
Apatin · Palánka · Újvidék · Zimony · Belgrád · Pancsova · Szendrő · Kevevára · Galambóc | |
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Oltenița · Călărași · Csernavoda · Fetești · Hârșova · Măcin · Brăila · Galac · Isaccea · Tulcsa · Szulina | |
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra | |
Giurgiulești | |
Izmajil · Kilija · Vilkove |
Nemzetközi katalógusok |
---|