Măcin | |
A mecset | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Dobrudzsa |
Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió |
Megye | Tulcea |
Rang | város |
Községközpont | Măcin |
Polgármester | Andone Ichim (PSD) |
Irányítószám | 825300 |
SIRUTA-kód | 159730 |
Népesség | |
Népesség | 7248 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011) |
Népsűrűség | 268 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 364 m |
Terület | 96,7 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 14′ 44″, k. h. 28° 07′ 23″45.245555555556, 28.12305555555645.245556°N 28.123056°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 44″, k. h. 28° 07′ 23″45.245555555556, 28.12305555555645.245556°N 28.123056°E | |
Măcin weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Măcin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Măcin (magyarul kb. „möcsin”) város Romániában, Dobrudzsában, Tulcea megyében.
A település az ország délkeleti részén található, a megyeszékhelytől, Tulcsától hetvenhat kilométerre nyugatra, a Duna Măcin-ágának a jobb partján.
A város közelében találhatóak Arrubium, ókori település, romjai. Első írásos említése az 1. századból való, katonai iratokban szerepel, hogy a településen trák csapatok állomásoztak, akik részt vettek Marcus Ulpius Traianus római császár oldalán a Decebal ellen vívott csatákban. Nevének eredete vitatott, de feltételezhetően kelta eredetű. A régészeti leletek valamint a korabeli írott források alapján Arrubium jelentős kereskedelmi központ volt a Római Birodalom idején. A gótok a 2. században lerombolták, de később a rómaiak újjáépítették. A 7. században újabb vándornépek támadásait szenvedte el, aminek következtében végleg elnéptelenedett.
A mai település magja a középkor folyamán kezdett kifejlődni. A 15. században a vidék az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. 1791. július 10-én egy csata zajlott itt az orosz és a török seregek között, a csata az oroszok győzelmével végződött. Régi török neve Maçin.
A nemzetiségi megoszlás a következő:
2002 | ||
---|---|---|
Románok | 9776 | 92,00% |
Romák | 439 | 4,13% |
Törökök | 337 | 3,17% |
Lipovánok | 53 | 0,49% |
Olaszok | 10 | 0,09% |
Görögök | 3 | 0,02% |
Magyarok | 3 | 0,02% |
Németek | 2 | 0,01% |
Ukránok | 1 | 0,01% |
Egyéb | 1 | 0,01% |
Összesen | 10625 | 100,0% |
Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) | |
---|---|
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Öpfingen · Oberdischingen · Erbach an der Donau · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Höchstädt an der Donau · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Neustadt an der Donau · Kelheim · Regensburg · Straubing · Bogen · Deggendorf · Osterhofen · Vilshofen · Passau | |
Linz · Mauthausen · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg | |
Pozsony · Somorja · Bős · Komárom · Párkány | |
Győr · Ács · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Tát · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Hajós · Bátaszék · Baja · Mohács | |
Vukovár · Újlak | |
Apatin · Palánka · Újvidék · Zimony · Belgrád · Pancsova · Szendrő · Kevevára · Galambóc | |
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Oltenița · Călărași · Csernavoda · Fetești · Hârșova · Măcin · Brăila · Galac · Isaccea · Tulcsa · Szulina | |
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra | |
Giurgiulești | |
Izmajil · Kilija · Vilkove |
Nemzetközi katalógusok |
---|