Sándorháza

Az alábbiakban bemutatott cikkben körbejárjuk a Sándorháza-et, feltárva annak fontosságát és relevanciáját különböző kontextusokban. A történelemben betöltött szerepétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Sándorháza az idők során érdeklődés és vita téma volt. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Sándorháza különböző perspektíváit és nézőpontjait, hogy jobban megértsük hatását és jelentését. Kétségtelen, hogy a Sándorháza egy olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzük korábbi tudásunkat, ezért kérjük, hogy folytassa az olvasást, hogy többet tudjon meg erről az érdekes témáról.

Nem tévesztendő össze a következővel: Nemessándorháza.
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Sándorháza (Șandra)
Sándorháza római katolikus temploma
Sándorháza római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségSándorháza
Rangközségközpont
Irányítószám307065
SIRUTA-kód155939
Népesség
Népesség2363 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség54,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
Terület43,69 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 30″, k. h. 20° 53′ 25″45.925000°N 20.890300°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 30″, k. h. 20° 53′ 25″45.925000°N 20.890300°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándorháza témájú médiaállományokat.

Sándorháza (románul Șandra, németül Alexanderhausen vagy Schandern) falu Romániában, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól 33 km-re északnyugatra fekszik. 2004-ig Billédhez tartozott, azóta önálló község.

Története

A falut 1833-ban telepítette a Zágrábi egyházmegye; Alagovich Sándor püspök nevét viseli. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Perjámosi járásához tartozott.

Az első világháború után

1951-ben 48 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.[1]

Gazdaság

Határában kőolajmező húzódik, a kőolaj mellett szondagázt is termelnek itt.

Népessége

1910-ben 1791, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

Hivatkozások

  1. ↑ Wilhelm Weber: The fate of the Germans in the Banat after the coup d'état on 23rd August 1944 up until the deportation to the Bărăgan Steppes (angol nyelven). Deportation to the Bărăgan 1951-1956. Donauschwaben Villages Helping Hands, 2006. . (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)