Écska

Écska (Ечка / Ečka)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Écska címere
Écska címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rangfalu
Irányítószám23203
Körzethívószám+381 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség4513 fő (2002)
Népsűrűség177 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság71 m
Terület25,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 04″, k. h. 20° 26′ 20″45.317777777778, 20.43888888888945.317778°N 20.438889°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 04″, k. h. 20° 26′ 20″45.317777777778, 20.43888888888945.317778°N 20.438889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Écska témájú médiaállományokat.

Écska (szerbül Ечка / Ečka, románul Ecica, németül Etschka) település Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben. Korábban két településből állt, ezek: Écska (1899-ig Német-Écska, Deutsch-Etschka) és Ecsehida (Alt-Etschka).

Fekvése

Nagybecskerektől 10 km-re délre, a Béga bal partján, Lukácsfalva, Zsigmondfalva és Óécska közt fekvő település.

Története

A település az 1718. évi pozsareváci béke után keletkezett, első említése III. Károly király 1718. szeptember 12-én kelt rendeletében történt, amely a települést a nagybecskereki járásba sorolta. Écskát, és a hozzá tartozó 30 000 holdas birtokot 1781-ben az örmény származású Lázár Lukács jószágkereskedő vásárolta meg 217 000 forintért egy bécsi árverésen. Ezt követően kezdődik a mocsaras, jórészt lakatlan vidék felvirágzása: mindössze néhány évtized alatt az écskai uradalom neves mintagazdaság lett, és 160 esztendőn keresztül marad a Lázár család tulajdonában. A falu első telepesei magyarajkú katolikusok voltak, majd 1793-ban bolgárkertészettel foglalkozó katolikusok érkeztek. Ebben az évben alapították a plénániát is, és a következő évben elkészült a falu vertfalú temploma.

1848. július 15-én itt verte vissza Kiss Ernő ezredes, későbbi aradi vértanú, a Nagybecskerek elfoglalására induló Stratimirović 8000 főnyi szerb seregét. 1910-ben 1680, többségben német lakosa volt, jelentős román és magyar kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3934 4188 4323 4621 5293 5172 4513 3999 fő (2011) +/-

Etnikai összetétel

Neves személyek

Látnivalók

A Harnoncourt-kastély

A kastélyt 1817-ben építette Lázár János. A kastélyt környező területet Lázár Lukács örmény származású kereskedő vásárolta meg az állami kincstártól. A kastély impozáns épülete idővel Bánát egyik jelentős művelődési központjává vált. Számos neves előadóművész mellett a kastély megnyitásakor 1820-ban a kilencéves Liszt Ferenc is hangversenyt adott. A kastély éveken át a hazai és külföldi vadászok találkozójának helyszíne volt. Gyakori vendég volt itt Ferenc Ferdinánd trónörökös és I. Sándor szerb kormányzó is.

A Keresztelő Szent János római katolikus templom

A néhai écskai templom helyén, amely több falusi épülettel együtt leégett 1836-ban, Lázár földbirtokos 1864-ben újat épített, a mai templomot. Építészeti szempontból tekintve, a templom nagy kiterjedésű egyhajós épület, félköralakú oltár háttérrel és igen magas harangtoronnyal. A templom térbeli helyzete és méreteinek összhangja, kivételes esztétikai élményt nyújt. A templom Kansky építészmérnök tervei alapján készült, az építkezés kivitelezője pedig a becskereki Stevan Đorđević volt. Lázár Zsigmondot, templomépítési vállalkozásáért IX. Piusz pápa a Szent György érdemrenddel tüntette ki.

A görögkeleti (szerb) templom

A templom 1711-ben épült Szent Miklós tiszteletére, és a legöregebb megőrzött művelődéstörténelmi emlékművek egyike ezen a területen. Közvetlenül a szerbek nagy vándorlása utáni időben épült. Megrázó egyszerűsége, sima díszítőelemek nélküli falaival, fával borított dobozelemes mennyezetével óhatatlanul Miloš Crnjanski, a szerb irodalom nagyságának Vándorlások című regénybeli hangulatára utalnak. Jelenleg a templomban egy 1786-ban készült barokk stílusú ikonosztáz áll.

A görögkeleti (román) templom

A templom neoklasszicista stílusban a falu központjában épült fel 1844-1850. között. Az egyhajós templomépületek sorába tartozik, félköralakú oltártérrel a keleti, és magas harangtoronnyal a déli részén.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar katolikus lexikon
  2. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
  4. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

További információk

A Közép-bánsági körzet települései
Bégaszentgyörgy község (Opština Žitište)
Magyarcsernye község (Opština Nova Crnja)
Nagybecskerek község (Opština Zrenjanin)
Torontálszécsány község (Opština Sečanj)
Törökbecse község (Opština Novi Bečej)