Torontáltószeg

A Torontáltószeg témája olyan, amely megragadta a különböző hátterű és érdeklődésű személyek figyelmét. A Torontáltószeg hosszú ideje tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya. Relevanciája és jelentősége lehetővé tette, hogy különböző nézőpontok és megközelítések találkozási pontjává váljon. Ebben a cikkben alaposan és részletesen megvizsgáljuk a Torontáltószeg számos aspektusát, azzal a szándékkal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk a témáról. A lényeges bizonyítékok szigorú elemzésével és bemutatásával igyekszünk hozzájárulni a Torontáltószeg megértéséhez és értékeléséhez.

Torontáltószeg
(Нови Козарци / Novi Kozarci)
Az új ortodox templom
Az új ortodox templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségNagykikinda
Rangfalu
Irányítószám23313
Körzethívószám+381 230
Népesség
Teljes népesség1894 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság69 m
Terület39,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 20° 37′ 20″45.781667°N 20.622222°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 20° 37′ 20″45.781667°N 20.622222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Torontáltószeg
 témájú médiaállományokat.

Torontáltószeg (szerbül Нови Козарци / Novi Kozarci) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben. Korábban két településből állt, ezek Nagytószeg (németül Heufeld) és Kistószeg (németül Mastort).

Fekvése

Nagykikinda délkeleti szomszédságában, Torontáloroszi és Bánátnagyfalu közt fekvő település.

Története

Zichy-Ferraris Viktor

A középkorban csak egy Tószeg nevű település volt a vármegye területén. Tószeg a török hódoltság alatt elpusztult, és még az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen is lakatlan pusztaként szerepel a becskereki kerületben, Tosseck néven, az 1761. évi térképen Teysseck néven szintén pusztaként volt feltüntetve.

A 18. század közepén a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte.

A mai település 1770-1771-ben települt, 76 házzal, Rajna melléki német telepesekből, és az új települést Mastort-nak nevezték el.

A 19. század elején a gróf Zichy-Ferraris család birtoka lett. 1838-ban tulajdonosa gróf Zichy-Ferraris Ferenc, később gróf Zichy-Ferraris Viktor volt.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

A második világháború után a német lakosság elhagyta a települést, helyükre pedig boszniaiakat költöztettek főleg a Kozanske Krajine nevű térségből. 1947-ben Heufeld és Mastort egyesült Kozarci néven, 1948-tól pedig a Novi Kozarci (Torontáltószeg) lesz a település új neve.

Nevezetes szülöttei

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3422 3634 3668 3068 2668 2488 2277[2] 1894[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2122 93,19
Cigányok 61 2,67
Jugoszlávok 28 1,22
Magyarok 11 0,48
Muzulmánok 7 0,30
Albánok 3 0,13
Horvátok 2 0,08
Szlovének 0,08
Románok 2 0,08
Macedónok 2 0,08
Montenegróiak 1 0,04
Ukránok 1 0,04
Szlovákok 1 0,04
Bunyevácok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[3]

Galéria

  • Az épülő ortodox templom
    Az épülő ortodox templom
  • Régi házak
    Régi házak
  • Park a falu központjában
    Park a falu központjában

Jegyzetek

  1. ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
  2. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

Nagytószegegy régi katonai térképen