Festőművészet

A mai világban a Festőművészet olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Összetettségével és a mai társadalomban relevanciájával a Festőművészet felkeltette a szakértők és a hobbibarátok érdeklődését. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a technológiára és a politikára gyakorolt ​​hatásáig a Festőművészet egy olyan jelenség, amely nem marad észrevétlen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Festőművészet különböző aspektusait és mindennapi életünkben betöltött fontosságát.

Frederic Leighton: A festő mézeshetei (1864)

A festőművészet a képzőművészet egy ága, amely síkbeli színekből, vonalakból állít elő művészi kompozíciót. Terméke a kép vagy festmény. Ez anyagától függően lehet olajfestmény, tempera, akvarell, gouache, freskó, mozaik, üvegfestmény, tűzzománc, textil stb. E technikák közös jellemzője, hogy színes anyagokat – festéket, üvegdarabokat, zománcot, fonalakat stb. – visznek fel, helyeznek el valamilyen hordozó alapra.

A sokszorosítási eljárással készített művészi lapokat nem a festészet, hanem a grafika kategóriájába szokás sorolni.

A festmény lehet ábrázoló, azaz figuratív, vagy nem ábrázoló, vagyis nonfiguratív.

A figuratív festészet az ábrázolás tárgya alapján műfajokra osztható: lehet életkép, tájkép, csendélet, arckép, stb. Alkalmazása szerint a festmény lehet táblakép, falkép, miniatúra, stb.

Források

További információk

  • Michael Levey: A festészet rövid története, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1974. ISBN 9431396010
  • Fernand Hazan: A modern festészet lexikona, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1974. ISBN 9631390012