Az Északi-sark a bolygó legészakibb pontja. A Földön többféle északi sarkpont is van, mindegyik a Jeges-tenger területére esik. Az Északi-sarkvidék az Arktisz.
A Jeges-tenger nagy részét jégtakaró borítja. A késő nyári jégtakaró évente mintegy 7-8%-kal csökken a klímaváltozás következtében.
A mágneses és a földmágneses sark nem esik egy pontba.
A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. Fix pontnak tekintjük, de a csillagászok rámutattak, hogy a forgástengely nem mozdulatlan, 435 napos ciklusokban folyamatosan mozog, és ezt a kis mozgást felfedezője után Chandler-imbolygásnak (Chandler-wobble) nevezték el.
A földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°-os szélességi kör. Ebből a pontból bármerre indulva csak déli irányba lehet haladni. Ez a pont a Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély. A Föld koordinátáit (szélesség, hosszúság, magasságok) mindenképpen fix pontokhoz kellene rögzíteni, de mivel a kőzetlemezek mozgása, a hegységképződés, a vulkanizmus és az erózió miatt nincs valójában mozdulatlan pont bolygónkon, ezért ez nem lehetséges.
A nemzetközi szervezetek egyelőre a földrajzi Északi-sarkhoz igazítják a földrajzi koordinátákat, és nem számítják bele ennek elmozdulását.
Az Északi-sarkvidék nemzetközi területnek számít, bár Kanada, az Egyesült Államok és Oroszország már többször megpróbálta sajátjaként elismertetni.
Az Északi mágneses sark a másik Északi-sarknak nevezett pont a Földön. Ez az a pont, ahol a Föld mágneses mezeje függőlegesen lefelé mutat.Sir William Gilbert (I. Erzsébet angol királynő tudósa) dolgozta ki a Föld mágneses mezőjének elméletét 1600-ban, és máig is helytállóak megállapításai. Az Északi mágneses sark az a pont, ahova az iránytű mutat.
Ez a pont nem azonos az Északi Földmágneses ponttal. A két pont a Föld forgása miatt különbözik egymástól.
A bolygók mágneses mezője időnként megfordulhat. A Földön ez kb. 500 ezer éve történt utoljára. Ekkor a déli mágneses sark kicserélődik az északival. Ez a Föld külső magjában lévő olvadt vas és nikkel áramlásának megszakadása, majd az áramlás irányának megfordulása miatt következik be. Ennek a folyamatnak az oka egyelőre nem ismert.
Az első expedíció, amely ezt a sarkot akarta elérni, 1831-ben indult James Clark Ross vezetésével. Június 1-jén Cape Adelaide-nél meg is találták Boothia Peninsula közelében.
1903-ban Roald Amundsen egészen máshol találta meg az Északi Mágneses sarkpontot. Harmadszorra a kanadai kormány megbízásából Paul Serson és Jack Clark mérték fel a terepet, akik a mágneses sarkot az Allen-tónál találták meg (Prince of Wales Island). Azóta a kanadaiak több mérést végeztek, melyek szerint az Északi mágneses sark folyamatosan vándorol északra. 2003-as a koordinátái: 78° 18' Észak, 104° Nyugat, Ellef Ringnes Island közelében, mely a Queen Elizabeth szigetek egyike Kanadában. A 20. században 1100 km-t mozdult észak felé, és 1970 óta a mozgási sebessége 9 km/év-ről (1970) 41 km/év-re nőtt (2001-2003-as átlag). Ezzel a sebességgel és iránnyal 50 éven belül elérné Szibériát, de valószínűleg le fog lassulni, és irányt is fog váltani.
Ezenkívül a Nap mágneses mezejének változásai miatti elmozdulás is változtatja a mágneses sarkpont helyzetét. Emiatt az előző vándorláson kívül ellipszis pályán is mozog a pont, maximum 80 km-re eltávolodva a normális helyétől.
Ha a két mágneses sarkpontot összekötnénk egy vonallal, nem menne át a Föld középpontján, hanem 530 km-rel elkerülné azt.
A szögbeli eltérést a Földrajzi Északi- és az aktuális Északi mágneses sark között mágneses elhajlásnak nevezzük. Ezt egyes térképek (a mérés évszáma megadásával) feltüntetik.
Az Északi mágneses sark, melyet a Föld mágneses mezeje határoz meg, nem esik egybe a földrajzi Északi-sarkkal, és helye nem is állandó. Jelenleg körülbelül 700 km-rel tér el a két pont egymástól, az Északi mágneses sark jelenleg a kanadai Hudson-öböl környékén található. A térképek a földrajzi Északi-sark alapján készültek, mivel ez egy állandó pont. Az előbb leírt eltérés miatt viszont, ha elindulunk az iránytű alapján északnak, akkor hamarosan kiderül, hogy a térkép szerint nem pontosan észak felé megyünk.
Az, hogy a valódi északi irány és az iránytű által mutatott mennyivel tér el, attól függ, éppen hol tartózkodunk a Földön. Ez eltérés mértéke arányos az Északi mágneses sark hosszúsági körétől számolt távolságunkkal. Egyes térképek a hosszúsági körök mellett feltüntetik (az évszám megadásával), hogy mennyivel és merre kell korrigálni az iránytű által mutatott irányt.
1999-ig az Északi-sark és az Arktisz nemzetközi területté lett nyilvánítva. Mióta a sarki jég lassan elkezdett visszahúzódni, (a globális felmelegedés következményeként), több ország is bejelentette igényét a vízterületekre és a tengerfenékre. Először Oroszország jelentette be az igényét a Lomonoszov-hátságra, amely tengerfenéken fekszik jelenleg a jégtakaró alatt. Véleményük szerint a hátság Szibériához tartozik földrajzilag. Ezt az igényt megvétózta Norvégia, Kanada, az Egyesült Államok és Dánia 2004-ben. Az Északi-sarkponthoz legközelebbi szárazföld Grönland, amely Dániához tartozik, és a Lomonoszov-hátságot ők Grönland vízalatti folytatásaként értelmezve maguknak követelik. Kanada sajátjaként szeretné tudni az országtól északra fekvő vizeket egészen a sarkig, de egyelőre ezt sem ismeri el semmilyen szervezet.
A sarkvidéki vizek jelentősége azért ilyen nagy, mert nagyobb kőolaj és földgáz készletek rejtőznek a tengerfenék alatt. Felmérések kimutatták, hogy a világ egyelőre még feltáratlan kőolaj-készleteinek 13 százaléka, a földgáz-készletek 30 százaléka rejtőzik az északi sarkkörön túl.
Bár teljes távon expedícióval még nem jutott el magyar ember az Északi-sarkra, fizetett túrán az utolsó 100-200 kilométert megtéve többen jártak már ott.
Globális felmelegedés | |
---|---|
Okok | Üvegházhatású gázok · Szén-dioxid · Vulkanizmus · Hőrekord · Esőerdők irtása · Karnizmus · Globális homály |
Elméletek | Milanković-elmélet · Klímamodellek |
Politikai megoldások | Kiotói jegyzőkönyv · Az ENSZ Környezetvédelmi Programja · Éghajlatváltozási Kormányközi Testület · tiszta fejlesztési mechanizmus · Sótalanítás · Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia |
Táplálkozási megoldások | Veganizmus · Vegetarianizmus |
Közgazdasági megoldások | Emissziókereskedelem · Szénadó |
Energia | Megújuló energiaforrások · Árapályenergia · Bioetanol · Napenergia · Szélenergia · Geotermikus energia · Biomassza · Energiatakarékosság |
Hatások | Tengerszint-emelkedés · Gleccserek olvadása · Ivóvízhiány · Csád-tó |
Meteorológia | El Niño · Hurrikán · Jégkorszak · Üvegházhatás · Árvíz |
Aktivisták | Al Gore (Kellemetlen igazság) · Greenpeace · Carl Sagan · Charles David Keeling · Vahava-projekt |
műhely · portál · szójegyzék |
A földrajzi koordináták | |
---|---|
Egyenlítő Ráktérítő Baktérítő Északi sarkkör Déli sarkkör Egyenlítő Ráktérítő Baktérítő Északi sarkkör Déli sarkkör Egyenlítő Ráktérítő Baktérítő Északi-sarkkör Déli-sarkkör Ny K 0° 30° 60° 90° 120° 150° 180° 30° 60° 90° 120° 150° 180° 5° 15° 25° 35° 45° 55° 65° 75° 85° 95° 105° 115° 125° 135° 145° 155° 165° 175° 5° 15° 25° 35° 45° 55° 65° 75° 85° 95° 105° 115° 125° 135° 145° 155° 165° 175° 10° 20° 40° 50° 70° 80° 100° 110° 130° 140° 160° 170° 10° 20° 40° 50° 70° 80° 100° 110° 130° 140° 160° 170° 0° 10° 20° 30° 40° 50° 60° 70° 80° 90° 10° 20° 30° 40° 50° 60° 70° 80° 90° 5° É 15° 25° 35° 45° 55° 65° 75° 85° 5° D 15° 25° 35° 45° 55° 65° 75° 85° 45×90 45×90 45×90 45×90 |
Nemzetközi katalógusok |
---|