Fonó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nyerges Péter (független) | ||
Irányítószám | 7271 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 283 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 23′ 54″, k. h. 17° 57′ 17″46.398311111111, 17.95481111111146.398311°N 17.954811°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 54″, k. h. 17° 57′ 17″46.398311111111, 17.95481111111146.398311°N 17.954811°E | |||
Fonó Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Fonó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fonó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fonó község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kaposvártól, Dombóvártól és Igaltól egyaránt mintegy 20-20 kilométerre fekvő külső-somogyi község. Központján a 61-es főútból Baténál leágazó és Igalra vezető 6503-as út vezet keresztül, ezen érhető el mindkét irányból; Batétól északra 4 kilométerre fekszik.
Fonó Árpád-kori település. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét 1250-ben említették először az oklevelekben, ekkor királynéi szolgálmányosok lakhelye volt. A Fonóról szóló első ismert írott emlék IV. vagy Kun László király idejéből, 1278-ból való.
Az 1536. évi adólajstrom szerint már Somogy vármegyéhez számították és földesurai Lengyel Gáspár és Boldizsár voltak. 1542-es adólajstromban Vásárosfonó, másként Nagyfonó nevű helységet találhattunk itt. Fonó az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint már csak 6, az 1573-1574. évi defter szerint 10 és az 1580. évi szerint 13 házból állt, majd az 1660-as dézsmaváltságjegyzék szerint már a székesfehérvári custodiatusé volt. Az elpusztult község az 1715-ös országos összeírásban új településként szerepelt. 1726-ban gróf Nádasdy László csanádi püspök birtoka volt, 1733-ban pedig már ismét a székesfehérvári custodiatusé.
1805-ben a magyarországi kegyes tanítórend nyerte adományul Ferenc királytól, és az övék volt még az 1900-as évek elején is. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 550 magyar lakosa volt, akik közül 543 római katolikus, 5 református, 2 izraelita volt. A település határának egy részén a „Pálháza” dűlő fekszik: erről a hagyomány azt tartja, hogy a régi falut alapító Fonai Márton egyik fia viselte a Pál nevet, és ő építtetett itt házat magának. A régi falu a mai szőlők helyén volt és azt Fonai nevű letelepülő alapította.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 259 | 259 | 256 | 274 | 292 | 283 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 6,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 5,3%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 11,8% (13,4% nem nyilatkozott).
Védőszentje: Szent Márton püspök. A fonói templom a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal egyik állomása.
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |