Mesztegnyő

Mesztegnyő
Nepomuki Szent János-templom
Mesztegnyő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Nagy László Péter (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8716
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	1279 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	30,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	44,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 29′ 54″, k. h. 17° 25′ 31″46.498211111111, 17.42526111111146.498211°N 17.425261°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 54″, k. h. 17° 25′ 31″46.498211111111, 17.42526111111146.498211°N 17.425261°E
Mesztegnyő Pozíció Somogy vármegye térképén
Mesztegnyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesztegnyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mesztegnyő község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése

A község Marcalitól 8 km-re délre, a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal és a 68-as főközlekedési út mentén fekszik, 50 km-re Kaposvártól. A Balatontól való távolsága 24 km.

Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Határának több mint a fele erdő, a patakokon halastavak létesültek és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet egy része is a területén van. A Boronka ritka természeti értékeit szívesen keresik fel a magyarok és a külföldiek egyaránt. Itt vezet az Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. Jól járható kerékpárutak vannak, de gyalogosan vagy a 9 km hosszú erdei kisvasúttal is utazhatunk.

Története

Mesztegnyő nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. Plébániájáról egy 1359-ben kelt oklevél is megemlékezik.

1408 előtt Mesztegnyei Szerecsen Mihály birtoka volt, akitől Zsigmond király, hűtlensége miatt birtokait elvette és cserében némely Kőrös megyei birtokokért, Gordovai Fancs Lászlónak adományozta. 1424-ben Gordovai Fancs fiai osztozkodtak itteni birtokaikon. 1464-ben Battyáni Alapi András itteni zálogjogon bírt birtokait birtokait, visszaadta Gordovai Fancsi Gáspárnak. Mesztegnyő vásárait egy 1466-ban kelt oklevél említette. 1498-ban még a Fancs család birtoka, 1550-ben már Nowak Jánost írták birtokosául. Az 1583 évi adólajstrom szerint mindössze 1 portáját említette. 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár volt a település birtokosa. Pár évvel később; 1715-ben 11 háztartást írtak össze benne. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család, 1767-ben báró Hunyady János birtoka volt, és a 20. század elején is gróf Hunyady József volt a nagyobb birtokosa.

Mesztegnyőhöz tartoztak a következő lakott helyek is:

• Búsvár-puszta
• Hosszúvíz-puszta, mely 1835-ben a gróf Hunyadyaké
• Landi-puszta (azelőtt Edde), mely már 1733-ban is fennállt, szintén a Hunyadyak birtoka
• László-major
• Öreghegy
• Soponya-puszta
• Sósgát-puszta, melynek helyén a hagyomány szerint egykor Nemes-Apáti falu feküdt
• Vajdahomok-puszta
• Agáros falu, mely Mesztegnyőtől délre feküdt és az 1408-1498 közötti években a Gordovai Fancs család birtoka volt

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Benkes László (független)
• 1994–1998: Benkes László (független)
• 1998–2002: Benkes László (független)
• 2002–2006: Nemes László (független)
• 2006–2010: Nemes László (független)
• 2010–2014: Nagy László Péter (független)
• 2014–2019: Nagy László Péter (Fidesz-KDNP)
• 2019-től: Nagy László Péter (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1384	1364	1391	1318	1270	1279
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,2%, református 2,2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 7,9% (13,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Mesztegnyői Állami Erdei Vasút – A kisvasút nyomvonalán jelölték ki a Rockenbauer-emléktúra útvonalát is, amely érinti Mesztegnyőt. Az erdei vasút ősét még 1925-ben építtették a kéthelyi Hunyady grófok, s egészen 1945-ig gőzmozdony-vontatással üzemeltették. Ezt követően állami tulajdonba került, 1946-tól az erdészet lóvontatású vasútként használta. 1958-ban korszerűsítették a meglévő pályát, s alkalmassá tették gépi vontatásra is. A sínpár 1960-ra érte el mai hosszúságát, majd harminc évvel később ismét egy jelentős rekonstrukción esett át, s tervbe vették a bővítését is. A mesztegnyői erdei vasút előtt minden évben május elsején tisztelegnek a falubeliek és az elöljárók. A vonatok csak kedden és pénteken közlekednek.
• Mesztegnyő szívében található az 1750-56-ban épült barokk műemlék templom, amely már messziről jelzi az utat a település felé igyekvőknek, akiknek érdemes megállniuk az impozáns egyházi épület előtt pár percre. Az építmény, amelyet a szakértők az egyik legszebb barokk építészeti emléknek tekintenek, a Hunyady család kegyúri templomaként készült el. Különlegessége, hogy Dorfmeister István híres oltárkép-festő készítette el belső díszítését. Freskói közül országszerte híres a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló gyönyörű oltárkép. Az egyházi épület további érdekessége az alatta lévő két kripta, melyek egyikébe szerzeteseket, míg a másikba a Hunyady család tagjait temették. Az egyházi intézménnyel egyidőben emelték a kolostor épületét, amelyet 1948-ig Szent Vince rendjének apácái használtak. A település 1730-as években került a Hunyady família birtokába, ekkor épült fel ismét a török hódítás alatt elpusztult templom. A második világháborúban a csaknem négy hónapig tartó harcok során megfigyelőpont volt a magas tornyú építmény. Sajnos a hadműveletek nem kerülték el, így az oldala és tornya is erősen megrongálódott, s páratlan freskói is megsérültek. A felújítás több éven át tartott, külső rekonstrukciója például csak 1993-ban fejeződhetett be. A templom bejárata mellett az első világháború hősi halottainak emléktáblája található, kertjében pedig egy 1844-ben felállított emlékkereszt és Mária-szobor van.

A barokk templommal együtt épült fel a mesztegnyői kolostor, amelynek épülete ma általános iskolaként funkcionál. A kolostor építéséhez 1743-ban ferences-rendi szerzetesek nyújtottak segítséget, akiket Hunyady gróf hívott Mesztegnyőre. A létesítmény egészen 1788-ig volt a birtokukban, miután II. József uralkodó rendeletével feloszlatta a szerzetesrendeket. Az itteni rendházban mindössze egyetlen szerzetes, P. Rumi Mihály maradt. A kolostor és a templom értékes tárgyait a helytartótanács elvitte és még pert követően sem szolgáltatta vissza. A kolostort 1817-től népesítették be ismét lakói egy felújítást követően, ekkor irgalmasrendi Vincés apácák költöztek ide, s az apácazárdában lehetővé vált a leányok oktatása. A zárda épülete egészen 1948-ig működött ebben a funkciójában, azóta az épületben kapott a helyet a helyi általános iskola.

• Faluház
• Rétesfesztivál: A fesztivál napján – 1999 óta – faluszerte nyújtják, sütik a rétest Mesztegnyőn. A Faluház udvarán, a kemencék mellett a versengő csapatok dolgoznak. Ezek négy kategóriában mérhetik össze a sütnivalójukat: túrós, káposztás, gyümölcsös és különleges. Az utóbbiban például olyanokkal indulnak, mint a mákos-répás, szilvás-káposztás, körtés-piskótás, vagy a babos-bolognai rétes. Közben a falu kemencéiben és a mobil villanysütőkben a helyiek is folyamatosan sütik a réteseket, hogy a vendégsereg éhen ne maradjon. 2016-ban a fesztiválon 104 méteresre nyújtottak egy káposztás rétest, amellyel magyar rekordot állítottak fel.
• Linha-kereszt: A Mesztegnyőn áthaladó főút mellett áll a három szent (Vendel, Donát és Flórián) domborművével és egy kis kereszttel díszített emlékmű, amit Linha Teréz emeltetett, majd 1990-ben a község lakossága felújíttatott.

Híres szülöttei

• Kiss József (Mesztegnyő, 1858. május 7. – Pécs, 1939. július 29.) állami főreáliskolai tanár, idegenforgalmi szakember, turisztikai író, kerékpáros szakíró

Képek

• A Linha-kereszt
• Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
• A katolikus templom

Jegyzetek

1. ↑ a b Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
3. ↑ Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. ↑ Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
5. ↑ Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
6. ↑ Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
7. ↑ Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
8. ↑ Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
9. ↑ Mesztegnyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
10. ↑ Mesztegnyő Helységnévtár
11. ↑ Guinness-rekordot döntöttek Mesztegnyőn. Kapos.hu, 2016. július 18. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
12. ↑ A Linha-kereszt a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

További információk

• Mesztegnyő az utazom.com honlapján
• Vendégváró – Mesztegnyő
• Vörös Károly: Az 1840. évi mesztegnyői zendülés; Somogymegyei Tanács VB Népművelési Osztálya, Kaposvár, 1954 (Somogyi füzetek)
• Horváth Alice: Mesztegnyő, templom és kolostor; TKM Egyesület, Bp., 1993 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
• "Az én falum" Mesztegnyő; szerk. Kövesdi Tiborné; Honismereti és Természetvédő Egyesület, Mesztegnyő, 1998
• G. Jáger Márta: Mesztegnyő; szerk. Bősze Sándor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Csabainé Szántó Judit: A Mesztegnyői Honismereti és Természetvédő Egyesület a magyarságtudomány szolgálatában; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 2004 (A somogyi honismeret kiskönyvtára)
• "19-esek voltunk, hát ki kellett bírnunk!". Varga József mesztegnyői főhadnagy első világháborús naplója; szerk. Kiss Kálmán; Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, Marcali, 2014
• Boda Sándor–Cseh Valentin: Mesztegnyő 1944/1945; Balatoni Múzeum, Keszthely, 2018

Kapcsolódó szócikkek

Somogy vármegye települései
Megyei jogú város	Kaposvár
Városok	Balatonboglár Balatonföldvár Balatonlelle Barcs Csurgó Fonyód Igal Kadarkút Lengyeltóti Marcali Nagyatád Nagybajom Siófok Tab Zamárdi
Nagyközségek	Balatonszárszó Berzence
Községek	Ádánd Alsóbogát Andocs Babócsa Bábonymegyer Bakháza Balatonberény Balatonendréd Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonszabadi Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonújlak Balatonvilágos Baté Bálványos Bárdudvarnok Bedegkér Beleg Bélavár Bodrog Bolhás Bolhó Bonnya Böhönye Bőszénfa Buzsák Büssü Csákány Cserénfa Csokonyavisonta Csoma Csombárd Csököly Csömend Csurgónagymarton Darány Drávagárdony Drávatamási Ecseny Edde Felsőmocsolád Fiad Fonó Főnyed Gadács Gadány Gamás Gálosfa Gige Gölle Görgeteg Gyékényes Gyugy Hajmás Hács Háromfa Hedrehely Hencse Heresznye Hetes Hollád Homokszentgyörgy Hosszúvíz Iharos Iharosberény Inke Istvándi Jákó Juta Kapoly Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérő Kaposszerdahely Kaposújlak Karád Kastélyosdombó Kaszó Kazsok Kálmáncsa Kánya Kára Kelevíz Kercseliget Kereki Kéthely Kisasszond Kisbajom Kisbárapáti Kisberény Kisgyalán Kiskorpád Komlósd Kötcse Kőkút Kőröshegy Kutas Lad Lakócsa Lábod Látrány Libickozma Lulla Magyaratád Magyaregres Mernye Mesztegnyő Mezőcsokonya Mike Miklósi Mosdós Nágocs Nagyberény Nagyberki Nagycsepely Nagykorpád Nagyszakácsi Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Nyim Orci Ordacsehi Osztopán Öreglak Ötvöskónyi Őrtilos Pamuk Patalom Patca Patosfa Pálmajor Péterhida Pogányszentpéter Polány Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Potony Pusztakovácsi Pusztaszemes Ráksi Rinyabesenyő Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Ságvár Sántos Sávoly Segesd Sérsekszőlős Simonfa Siójut Som Somodor Somogyacsa Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyzsitfa Szabadi Szabás Szántód Szegerdő Szenna Szenta Szentbalázs Szentborbás Szentgáloskér Szenyér Szilvásszentmárton Szorosad Szólád Szőkedencs Szőlősgyörök Szulok Tapsony Tarany Taszár Táska Teleki Tengőd Tikos Torvaj Tótújfalu Törökkoppány Újvárfalva Varászló Várda Vése Visnye Visz Vízvár Vörs Zala Zákány Zákányfalu Zics Zimány Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál

A Marcali járás települései
Balatonberény · Balatonkeresztúr · Balatonmáriafürdő · Balatonszentgyörgy · Balatonújlak · Böhönye · Csákány · Csömend · Főnyed · Gadány · Hollád · Hosszúvíz · Kelevíz · Kéthely · Libickozma · Marcali · Mesztegnyő · Nagyszakácsi · Nemesdéd · Nemeskisfalud · Nemesvid · Nikla · Pusztakovácsi · Sávoly · Somogysámson · Somogysimonyi · Somogyszentpál · Somogyzsitfa · Szegerdő · Szenyér · Szőkedencs · Tapsony · Táska · Tikos · Varászló · Vése · Vörs