Hajmás | |||
Hajmás temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Török Sándor (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 7473 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 222 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 19,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 17° 54′ 41″46.274819444444, 17.91148055555646.274819°N 17.911481°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 17° 54′ 41″46.274819444444, 17.91148055555646.274819°N 17.911481°E | |||
Hajmás Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Hajmás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajmás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hajmás község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kaposvártól körülbelül 14 kilométerre délkeletre fekszik a Surján-patak völgyében, a megszűnt Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal mentén. Közigazgatási területének északi szélét érinti a 66-os főút is, de lakott területeit csak a Sántos-Bőszénfa közti 6621-es út érinti, központjának északi részébe pedig csak az abból kiágazó 66 158-as számú mellékút vezet.
Első írásos említése 1346-ból való, ekkor Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került, majd 1425-ben Haghmas-nak írták a nevét. A 18. században német családokat telepítettek a faluba, ekkor alakult ki az a kettősség, ami ma is jellemzi: a legészakibb részén, ahol magyarok éltek (és ezért Magyarfalunak hívták), sűrűbb a beépítés, a délin, ahol a németek (Németfalu), jóval ritkásabb.
A népesség egészen a 19. század végéig nőtt, onnantól kezdve viszont (főként az elvándorlás miatt) folyamatosan csökkent.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 223 | 227 | 220 | 216 | 212 | 222 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,4%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,4% románnak mondta magát (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 1,3%, felekezet nélküli 25,2% (22,2% nem nyilatkozott).
Római katolikus templomát Lamping József tervezte, helyi védelem alatt áll.
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |