A mai világban a Kisbajom olyan témává vált, amely az egyének széles köre számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött relevanciája, a munka világában betöltött befolyása vagy a mindennapi életben betöltött jelentősége miatt, a Kisbajom központi témaként helyezte el magát az aktuális beszélgetésekben és vitákban. A Kisbajom eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette a szakértők és a kezdők figyelmét, egyre nagyobb érdeklődést váltva ki a mai világban betöltött következményeinek és szerepének jobb megértése iránt. Ebben a cikkben a Kisbajom különböző aspektusait, jelentőségét és a különböző területekre gyakorolt hatását tárjuk fel azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
Kisbajom | |||
![]() | |||
Népi lakóház a falumúzeumban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szelidné Gerencsér Angyalka (független)[1] | ||
Irányítószám | 7542 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 319 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kisbajom weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbajom témájú médiaállományokat. | |||
Kisbajom község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Az utcái, közterei szépsége miatt a Rinyamente ékszerdobozának is nevezett Kisbajom Somogy vármegye középső részén fekszik, Kutas, Szabás és Csököly között. Szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból, Beleg keleti külterületei felől közelíthető meg, a Nagybajom-Lábod közti 6619-es útból kiágazó 66 144-es számú mellékúton.
A település említésével az 1397-ből származó oklevélben találkozhatunk először, nevét akkor így írták le: Kysbayon. 1440-ben Zagorhida Tárnok Demeter adománybirtoka volt, 1536-ban Wárday Tamásé. Az 1554. évi török kincstári adójegyzékben Kisbája néven fordul elő, 6 adóköteles házzal. 1598-'99-ben Horváth Ferenc a földesura, 1926-'27-ben Koroknay Mihály, 1660-tól a Koroknay és Topos családok birtoka a község. 1703-ban és 1715-ben a Koroknayaké és ekkor 19 háztartást írtak össze. Az 1720-as össznépesség 200-300 fő között volt. 1726-ban Sárközy Jánosé, 1733-ban újra a Koroknay családé vola a község. 1767-ben farkas János, Csányi Imre, Paiss Boldizsár, Szentmiklóssy Pál és Kovács István voltak a földesurak Kisbajomban. 1784/85. évi népszámláláskor 545 fő lakott a településen. A 19. század elején a Bogyai család, gróf Somssich Imre, gróf Festetics Lajos és Antal voltak a földesurak.
A településen 2017. december 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 417 | 417 | 402 | 375 | 335 | 333 | 319 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 32,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 28,1%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,3% (5,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 19,7% cigánynak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 13,7% református, 1,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[14]
A településnek két műemléki védelem alatt álló épülete van: a 178 éves református templom[15] és az egykori református lelkészlak.[16] Ez utóbbi épület két évvel a templom után, 1849-ben épült, ma népi hagyományőrző és erdei iskolaként várja vendégeit.[17]
Kisbajom virágos utcáin rengeteg régi falusi ház található, a templomtól délre pedig egy kis múzeumot (skanzent) is kialakítottak.[18] A faluközpont 2018-ban megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető elismerést is.[19]