Bodrog (Magyarország)

Bodrog
A falu északi részén álló felsőbűi harangtorony, mellette egy 109 éves kőkereszt
A falu északi részén álló felsőbűi harangtorony, mellette egy 109 éves kőkereszt
Bodrog címere
Bodrog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterErdei Norbert (független)
Irányítószám7439
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség381 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség28,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 41″, k. h. 17° 39′ 02″46.49472222, 17.6505555646.494722°N 17.650556°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 41″, k. h. 17° 39′ 02″46.49472222, 17.6505555646.494722°N 17.650556°E
Bodrog (Somogy vármegye) Bodrog Bodrog Pozíció Somogy vármegye térképén
Bodrog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodrog egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Kaposvártól 20 kilométerre észak-északnyugatra található. Áthalad rajta a Hetest az Osztopán és Somogyfajsz közötti 6712-es úttal összekötő 6706-os út. Bodrog szomszéd települései keletre Somogyjád (szilárd burkolatú úttal nincsenek összekötve), délkelet-délre Csombárd, észak-északkeletre pedig Osztopán.

Bodrognak saját vasútállomása vagy vasúti megállója nincs, a legközelebb a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal Osztopán vasútállomása és a földúton megközelíthető Somogyjád megállóhely található hozzá.

Története

Bodrog nevét 1313-ban említették először az oklevelek, maga a név (eredetileg „Botrok”, „Bodrok” formában) a lankás, bodros szóból alakult ki, és csak a 19. század óta írják G végződéssel.

Az alsóbűi harangtorony

1449-ben a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. A Bő nemzetségbeli Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok osztályos egyezségre léptek a helység fölött. 1512-ben Messer István is birtokos volt itt, aki itteni birtokrészeit eladta Perneszi Imrének. 1726-ban nevét Bodrok alakban írták. Később a Lengyel családé lett. 1767-ben Nagy Benedek és Farkas József, majd a Hermann család birtoka volt, a 19. század elején pedig a Bottka család lett itt birtokos. 1911-től a Keller és a Hegyesy családok örökölték e birtokot. Az itt lévő egyik kúriát Bottka Antal a 19. század eleje körül építtette, a másikat pedig báró Pongrácz Gusztáv építtette a 19. század elején.

A határban, az úgynevezett Törökhegyen nagyméretű földalatti építkezés nyomait találni, melyek valószínűleg a török megszállás idejéből valók.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 563 lakosából 536 magyar volt. Ebből 494 római katolikus, 63 református, 5 izraelita volt.

A községhez tartoztak: Alsóbű-, Felsőbű-, Hidegér- és Álláskút-puszták is.

Bő

Alsóbű- és Felsőbű-puszták helyén a középkorban a Bő nemzetség ősi birtoka, Bő helység feküdt, amelyet 1229-ben Bev alakban említett először oklevél; ekkor a székesfehérvári káptalan birtokában állt. Nevét 1329-ben Bew alakban írták, majd előfordult az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is mint egyházas hely Bun alakban. 1458-ban és 1536-ban az oklevelek Szent-Keresztről címzett prépostságát is említették. 1500-ban Lak (Öreglak) tartozékai között szerepelt. 1549-ben Butsányi Korlátkőy Annát iktatták be a helység birtokába, 1559-ben pedig Tahy Ferenc és neje, Zrínyi Ilona vásárolták meg. 1701-1733 között neve Nagybű alakban fordult elő, ekkor Jankovics István birtoka volt. 1835-ben már két Bű nevű település is létezett: Alsóbű a Jankovics, Felsőbű a Pongrácz családé volt. Alsóbű Jankovics Xavértől vétel útján Siskovics Tamásra szállt. Felsőbű még 1856-ban is a báró Pongrácz családé volt.

Felsőbű ma a település északi részét alkotja, míg Alsóbű körülbelül ott feküdt, ahol a mai Petőfi utca eléri a Pogány-völgyi víz patakot. Az alsóbűi elhagyott temetőben néhány régi síremlék és egy összetört kőkereszt még ma is látható.

Szentmártonkő

Bű szomszédságában, az 1536. évi adólajstromban Szentmártonkő helységet találjuk, amely valószínűleg azonos azzal a Szent-Márton helységgel, amely az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2016. július 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester, Sütő Ervinné pedagógus az iskolai elfoglaltságaira hivatkozva áprilisban lemondott posztjáról.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma439433439328359381
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 5,9% (23,3% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Az alsóbűi rovásfelirat

Marton Ákos megyei főépítész tervei alapján új templom építésébe kezdtek 2005-ben, az építkezés 2010-ben készült el. Ennek a templomnak a közelében is, valamint mind a „régi” Bodrog településrészen, mind Felsőbűn áll egy-egy helyi védelem alatt álló harangtorony.

Alsóbűn találták meg a székely–magyar rovásírás legkorábbi emlékének tartott, vitatott olvasatú alsóbűi feliratot egy vaskohóban használt fúvókán. A lelet 1999-ben került elő.

A falutól nyugatra található egykori Álláskútpuszta lakóépületei mára nyomtalanul eltűntek, de a régi temető, valamint benne egy kápolna és egy 95 éves kőkereszt még ma is láthatók a szántóföldek között.

A helyi tűzoltóegyesület 2015 óta minden húsvétkor végigjárja a falut, és tűzoltófecskendőjük segítségével locsolják meg az itt lakó lányokat, asszonyokat.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Rólunk. Bodrog.hu. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
  4. ↑ A Habsburg Birodalom második katonai felmérésének térképe. (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  5. ↑ Az alsóbűi temetőkereszt maradványai. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  6. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  9. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  11. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  12. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  13. ↑ a b Bodrog települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  14. ↑ a b Erdei Norbert nyert az időközi polgármester-választáson Bodrogon. Kaposvár Most, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  16. ↑ Bodrog Helységnévtár
  17. ↑ a b A falu honlapja. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  18. ↑ A déli harangtorony (a „régi” Bodrog településrészen). (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  19. ↑ A középső harangtorony (a templom közelében). (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  20. ↑ Az északi harangtorony (a felsőbűi településrészen). (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  21. ↑ Hosszú Gábor: Heritage of Scribes, 216. oldal. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  22. ↑ Balogh Béla és Balogh János: Az álláskútpusztai temető. geocaching.hu. (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  23. ↑ Mit szólna, ha így érkeznének a locsolók?. Kapos.hu, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2017. április 17.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Somogy vármegye települései
Megyei jogú város
 
 
Somogy megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
A Kaposvári járás települései
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál