Kaposgyarmat | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hegedüs Jenő (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 7473 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 80 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 7,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 17° 52′ 56″46.279919444444, 17.88213888888946.279919°N 17.882139°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 17° 52′ 56″46.279919444444, 17.88213888888946.279919°N 17.882139°E | |||
Kaposgyarmat Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Kaposgyarmat weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposgyarmat témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kaposgyarmat község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kaposvártól 18 kilométerre délkeletre, a Zselicben található. Közigazgatási területén áthalad a 66-os és 67-es főutakat összekötő, Sántos-Bőszénfa közti 6621-es út – ezen a 66-os sántosi leágazásától bő 4 kilométerre fekszik –, de központjába csak az abból leágazó 66 157-es számú mellékút vezet.
Kaposgyarmat, előbbi nevén Gyarmat nevét 1296-ban említették először, ekkor a Győr nemzetségbeli I. Ders fia, Ders, vásárolta meg. Az 1346. évi nemzetségbeli osztozkodás alkalmával a Szerdahelyi Dersfi család ősei nyerték, majd 1375-ben a Szerdahelyi Dersfiakat iktatták a helység birtokába. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton, a Zseliczszentjakabi apátsággal szemben, tartottak jogot e helységre. 1454-ben Dancsfi Pál is birtokos volt itt, aki itteni részbirtokait Somi Mihálynak vetette zálogba. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint Imrefy Farkasné volt a birtokosa.
1715-ben gróf Esterházy József birtoka volt és csak 3 háztartást találtak itt. 1726-ban pedig már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
A 20. század elejének adatai szerint ekkor a községhez tartozott Vörösalma-puszta is, melynek neve már 1375-ben is előfordult possessio Veresalma alakban, és ekkor a Szerdahelyi Dersfiakat iktatták birtokába. 1454-ben Szerdahelyi Dancs Pálé volt, aki Somi Mihálynak és Demeternek zálogosította el. 1726 óta pedig a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 91 | 88 | 89 | 76 | 79 | 80 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 1,2%, felekezet nélküli 8,2% (11,8% nem nyilatkozott).
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |