Kisgyalán | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Kaposvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Horváth Zoltán (független) |
Irányítószám | 7279 |
Körzethívószám | 82 |
Népesség | |
Teljes népesség | 191 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 19,87 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,41 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 22″, k. h. 17° 58′ 33″46.422869444444, 17.97588888888946.422869°N 17.975889°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 22″, k. h. 17° 58′ 33″46.422869444444, 17.97588888888946.422869°N 17.975889°E | |
Kisgyalán Pozíció Somogy vármegye térképén | |
Kisgyalán weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyalán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisgyalán község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Somogy vármegye dombos keleti részén helyezkedik el, a Baté-Igal közti 6503-as út mellett, de a központján csak a Naktól Gölle érintésével idáig húzódó 6518-as út vezet keresztül. A mai helyén a község az 1700-as évek elején alakult ki, a határos községek: Büssü, Gölle, Fonó és Zimány. A falu határát északon a „Hársasi út”, keleten a „Nagyárok”, délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő agyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.
Gyalán Árpád-kori település. Nevét 1250-ben említette először oklevél a Szák nemzetség Gyaláni ágával kapcsolatban. Az e nemzetségből való I. Konrád 1240-ben Mária királyné pohárnokmestere volt, és ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa, IV. Béla király I. Konrádnak Podár Veszprém vármegyében levő falut adta jutalmul, majd 1250-ben megvette I. Konrádnak a rokonának, az utód nélkül elhalt Herrandnak a birtokai közül a Komárom vármegyei Terjént, a Somogy vármegyei Gyalánt és Várong felét is. 1346-ban I. Konrád fia, I. János lakhelyeként Gyalán, vagy Várong volt említve és mint tolnamegyei nemes szerepelt az oklevelekben.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
„ | Gyalán, magyar falu, Somogy vármegyében, 316 katholikus, 7 zsidó lakossal, katholikus fiókszentegyházzal. Fekete földje gazdag termékenységü. Ezelőtti birtokosa buzért is termesztett, de rég megszünt. Földesura Festetics Antal. Utolsó posta Kaposvár. | ” |
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 458 magyar lakosa volt. Ebből 450 római katolikus, 2 református, 6 izraelita volt.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 204 | 204 | 194 | 195 | 187 | 191 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,9% (15,8% nem nyilatkozott).
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |