Patalom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Keszler Ferenc (független) | ||
Irányítószám | 7463 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 274 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 49,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 26′ 59″, k. h. 17° 55′ 23″46.449730555556, 17.9231546.449731°N 17.923150°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 59″, k. h. 17° 55′ 23″46.449730555556, 17.9231546.449731°N 17.923150°E | |||
Patalom Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Patalom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Patalom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Patalom község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
A megyeszékhelytől, Kaposvártól 20 kilométerre északkeletre elhelyezkedő kisközség. A Külső-Somogyi dombság egyik szép völgyében található, környéke nagyon gazdag erdőkben. Központja a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös útról leágazva, egy mellékúton érhető el.
A falu neve 1275-ben fordult elő először hivatalos dokumentumban, mégpedig Pothlon alakban írva. A falu és környéke a Rátót nemzetség birtoka volt, de a török megszállás alatt az egész vidék teljesen elnéptelenedett, elpusztult. Újratelepülése csak később történt meg, az iratok szerint a 18. századtól a Kacskovics, a Bosnyák és a Gyulai Gaál családok tulajdonában volt a határ többsége.
A 19. század végén 200, 1910-ben pedig 304 lakosa volt. A 20. század első évtizedéből fennmaradt dokumentumok szerint mintegy harmincan vándoroltak ki a patalomi lakosok közül Amerikába. Az 1930-as években már római katolikus iskola, kocsma és bolt is működött. Legnépesebb időszakát 1980-ban élte a község: az idő tájt 400 fölé emelkedett a lakók száma.
A falu a rendszerváltásig közös tanácshoz tartozott két közeli településsel, Magyaratáddal és Igallal. 1993-tól saját jegyzőséggel működött, majd az ezredforduló küszöbén ismét Magyaratáddal közösen működtettek körjegyzőséget. Az óvodás korú gyermekeket és a tanköteleseket szintén Magyaratád oktatási intézményei fogadják, mint ahogy az ottani háziorvos látja el az egészségügyi teendőket is.
A lakosság az 1950-es évekig kizárólag mezőgazdasággal foglalkozott. A háború után viszonylag gyorsan talpra álltak a gazdák. Az első téesz 1950-ben alakult, elsősorban a földhöz juttatott egykori cselédekből, s csaknem két évtizeden keresztül gazdálkodott. 1969-ben egyesült a magyaratádi Barátság Mgtsz-szel, melynek ma is részét képezi. A gazdaság továbbra is az egyik legfontosabb munkaadó a községben.
A helybéliek foglalkoztatásában jelentős szerepe van az egykori Gyulai Gaál-kastélyban kialakított Park Szociális Otthonnak. Az intézményben 138 fokozott gondozást igénylő, idős beteg szakosított ellátása folyik. A gondozottakat 2–4, illetve 4–7 ágyas szobákban helyezik el. Az elmúlt években a tetőtérben garzonlakásokat is kialakítottak, illetve a park területén felújítottak egy házat is, amely most szintén fogad öregeket. Az intézménynek határozatlan idejű működési engedélye van, ami azt jelenti, hogy maradéktalanul megfelel a törvényi előírásoknak, működéséhez minden személyi és tárgyi feltétel adott. Emellett a megye egyik leghumánusabb és legmagasabb szakmai színvonalon működő intézménye. A 68 dolgozót foglalkoztató intézményt, amely 1997-ben ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját, Somogy Megye Közgyűlése tartja fenn. A Park Otthon megyei módszertani központként is működik.
A kulturális igényeket a művelődési otthon, a könyvtár és egy helytörténeti emlékszoba igyekszik kielégíteni. Az önkormányzat sportpályát tart fent, a helyi futballcsapat a megyei II. osztályú bajnokságban játszik. Hagyományteremtő rendezvény a Ráksi, Kazsok, Patalom községek által évenként más időpontban megszervezett falunap. Patalom augusztus 20-án - amikor a falunapot is megrendezik - látja vendégül a két szomszédos település népes küldöttségét.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 341 | 335 | 327 | 285 | 268 | 274 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,3% románnak, 0,6% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,7%, református 8,5%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 14,6% (10% nem nyilatkozott).
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |