Bakháza | |||
A falu temploma és harangtornya | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Tibor (független) | ||
Irányítószám | 7585 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 164 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 30,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 06′ 22″, k. h. 17° 21′ 37″46.105988888889, 17.36018888888946.105989°N 17.360189°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 22″, k. h. 17° 21′ 37″46.105988888889, 17.36018888888946.105989°N 17.360189°E | |||
Bakháza Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakháza község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
A Belső-Somogyban, a Rinya-patak melletti sík vidéken, Somogy vármegye déli részén fekszik, keletről erdő határolja, nyugaton rét és legelő tárul a látogató szeme elé. A vasút elkerüli, vonatra szállni a környező települések közül csak a közúton 10 kilométerre lévő Babócsán vagy a mintegy 22 kilométerre lévő Barcson lehet. A legközelebbi város, Nagyatád 15 kilométerre található a településtől.
Bakháza Nagyatádtól délre, Babócsa irányába haladva a 6807-es úton közelíthető meg, az útról Háromfa északi széle előtt, a 68 128-as számú mellékútra letérve érhetünk a Rinya völgyében fekvő 250 fős lélekszámú zsákfalu központjába.
A településről fennmaradt legrégibb írásos említés egy 1453-ból való oklevélben található, amely Bakhaza néven említi. Múltjáról keveset tudunk, a középkorban falu volt, később pusztaként Rinyaújnép községhez került. A török időkben lakatlanná vált, majd a 18. század elején Zankó Mihály és Boldizsár voltak a földesurai, 1723-33 között pedig Malik Ferenc. Az 1870-es népszámlálás idején tizenöten lakták. Később a babócsai közjegyzőséghez tartozott, ahol utolsó postája és vasútállomása is volt.
1913-ban lett újra önálló község, ekkor 206-an lakták. Az első világháborúban 21 falubeli teljesített katonai szolgálatot, nyolcuk nevét hősi halottként őrzi a falu emlékezete, s 1995 óta egy emléktábla is.
Bakházán a húszas években Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezet működött, 1925-ben pedig gazdakör alakult. A Nagyatádi-féle földosztás idején kilenc házhelyet, valamint Kivadár és Rinyaszentkirály határából 145 kataszteri hold földet osztottak ki. 1932-re 438-ra emelkedett a lélekszám, a lakosok döntő többségük a református vallást gyakorolta. A falunak akkor kilencvenegy háza s 777 kataszteri hold földje volt, nagy része szántó, a többi rét, legelő, erdő és szőlő. Iskoláját Beleki Vendel kivadári születésű néptanító vezette. 1933-ban már iparosok is éltek a faluban, hatan mesteremberek voltak, öten kereskedők, és egy gazda cséplőgéppel is rendelkezett. Ez idő tájt alakult a tűzoltó- és a leventeegyesület. Az ellátást vegyeskereskedés és kocsma biztosította.
A II. világháború után kezdetben önálló tanács működött Bakházán, de 1963-ban létrehozták a Háromfával közös tanácsot, melynek székhelye ez utóbbi településre került. 1974-ben Tarany is csatlakozott hozzájuk, de 15 évvel később ismét különálló közigazgatású lett.
Az 1990-es választások idején Bakházán is megalakult a képviselő-testület, de a falu közös körjegyzőségben maradt Háromfával. Az első tsz-csoport 1952-56 között működött, majd 1959-ben Kossuth tsz néven alakult újjá, és 1962-ben egyesült a háromfai Új Barázda Mgtsz-szel. Önálló iskolája 1963-ig volt Bakházának, amikor körzetesítették az oktatást; azóta a faluból Háromfára járnak iskolába a gyerekek.
2015 novemberében elkészült a Nagyatád, Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirály, és Tarany szennyvizeit is elvezető szennyvíz-hálózat.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 191 | 185 | 184 | 151 | 152 | 164 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,6% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,3%, református 3,3%, felekezet nélküli 9,4% (18,3% nem nyilatkozott).
A Nagyatádi járás települései | ||
---|---|---|
Bakháza · Beleg · Bolhás · Görgeteg · Háromfa · Kaszó · Kisbajom · Kutas · Lábod · Nagyatád · Nagykorpád · Ötvöskónyi · Rinyabesenyő · Rinyaszentkirály · Segesd · Somogyszob · Szabás · Tarany |