Cserénfa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Stier László (független) | ||
Irányítószám | 7472 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 217 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 11,61 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 17° 52′ 49″46.309619444444, 17.8803546.309619°N 17.880350°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 17° 52′ 49″46.309619444444, 17.8803546.309619°N 17.880350°E | |||
Cserénfa Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Cserénfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserénfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cserénfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kaposvártól 13 kilométerre délkeletre fekszik a Zselicben, a Surján-patak völgyében, a megszűnt Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal mentén. Központján a 66-os és 67-es főutakat összekötő, Sántos-Bőszénfa közti 6621-es út halad át, a 66-os sántosi leágazásától mintegy 2 kilométerre fekszik.
A település első írásos említése 1536-ból származik, nevét az ekkori adólajstromban Cyerefalva alakban írták. Ekkor Török Bálint birtoka volt, majd a törökök kiűzése után az Esterházy családé lett. 1715-ben mindössze 10 adózó jobbágy lakta, de 1720-ban már 22 család élt itt. 1870-re a lakosság száma elérte a 369-et. A falu első, római katolikus iskolája 1889-ben nyílt meg: az egyetlen tanító ekkor 47 gyermeket oktatott. Az iskola 1979-ig folyamatosan működött (még a háborúk idején is), de a felső tagozat már 1963-ban Szentbalázsra költözött. A kultúrház, ahol könyvtárat és orvosi rendelőt is berendeztek, 1973-ra készült el társadalmi összefogással.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 212 | 208 | 221 | 214 | 214 | 217 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 11,7% (6,3% nem nyilatkozott).
A falu déli részén egy helyi védelem alá helyezett harangtorony áll 3 kőkereszttel, közelében pedig 2000-ben avattak fel egy 3 méter magas, fából készült Szent István-szobrot.
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |