Somogybükkösd

Somogybükkösd
Somogybükkösd címere
Somogybükkösd címere		 Somogybükkösd zászlaja
Somogybükkösd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterJeszek József (független)
Irányítószám8858
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség92 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség5,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 05″, k. h. 16° 59′ 26″46.301280555556, 16.99053888888946.301281°N 16.990539°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 05″, k. h. 16° 59′ 26″46.301280555556, 16.99053888888946.301281°N 16.990539°E
Somogybükkösd (Somogy vármegye) Somogybükkösd Somogybükkösd Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogybükkösd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogybükkösd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogybükkösd egy község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

A település Somogy vármegye nyugati részén, Porrogszentpál és Zala vármegye határán fekszik egy dombos vidéken, a Zalaapáti-hát területén.

Története

Első ismert írásos említése 1462-ben történt, amikor az egykori Filke községgel együtt az Apájfi és a Szelczei család elzálogosította a települést Darabos Lászlónak. Ebben az időben nevét Bykes alakban írták. Néhány évtized múlva a berzencei uradalomhoz tartozott, majd 1550-ben Both György, 1538–1539-ben Keczer János, 1626-ban az Istvánffy család, az 1660-as dézsmajegyzék szerint a Zrínyi család, 1701–1703-ban a Spongor család, az 1800-as években pedig a Domaniczky, Hochreiter, illetve a Kálordy és a Perczel családok birtokolták. A 20. század első negyedében már csak gróf Somssich János rendelkezett valamennyi birtokkal a faluban, rajta kívül már többségben voltak az 1–4 holdnyi földet tulajdonló birtokosok.

1769-ben a római katolikusok népiskolát alapítottak, 1772. január 22-én pedig vásárszabadalmat nyert a település. Az 1890-es években hitelszövetkezet alakult, ez 1928-ban szűnt meg. A települést egészen 1907-ig Bükkösdnek hívták, ekkor kapta mai nevét.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A 18. század elején körülbelül 5-25-en lakták, de a század végére már a háromszáz főt is megközelítette a népesség. 1850-ben 397, 1870-ben 400, a 19. és 20. század fordulóján pedig már 478 lakója volt, sőt a második világháború előtti években az 500-at is meghaladta a lélekszám. A század második felében azonban a lakosság jelentősen lecsökkent, a 21. század elején már a 100 főt sem éri el.

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma857274608892
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 1,1%, evangélikus 9,8%, felekezet nélküli 7,6% (10,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

A település római katolikus temploma még az Árpád-korban, a 13. században épült, viszont ma már nem eredeti formájában látható, hanem egy 18. századi barokk átépítés után. Szintén ebből a századból származnak fő- és mellékoltárai, valamint a szószék is.

Somogybükkösdön található egy kisebb kastély is, a Perczel-kastély, amelynek 1985 óta védett parkjában atlanti cédrus, kolorádófenyő, kaukázusi jegenyefenyő, tiszafa és madárberkenye is található.

A falu közterein első és második világháborús hősi emlékmű, esőbeállós turistabázispont, egy kiállított szekér és egy régi tűzoltókocsi is található. A hegyháti pincesoron még áll egy régi, vályogból készült, boronás, zsúpfedeles pince.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c d Somogybükkösd történelme, címere és látnivalói. . (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  4. ↑ Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. ↑ Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. ↑ Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  11. ↑ Somogybükkösd Helységnévtár
  12. ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  13. ↑ A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  14. ↑ Perczel-kastély. Csurgó térsége. . (Hozzáférés: 2015. december 14.)

További információk

Somogy vármegye települései
Megyei jogú város
 
 
Somogy megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
A Csurgói járás települései
Berzence · Csurgó · Csurgónagymarton · Gyékényes · Iharos · Iharosberény · Inke · Őrtilos · Pogányszentpéter · Porrog · Porrogszentkirály · Porrogszentpál · Somogybükkösd · Somogycsicsó · Somogyudvarhely · Szenta · Zákány · Zákányfalu
A Zalaapáti-hát területén fekvő települések