Mai cikkünkben egy nagyon fontos és széles közönséget érdeklő témával foglalkozunk. A Nemespátró alapvető kiindulópont e téma mai fontosságának megértéséhez. Ebben a cikkben a Nemespátró-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és a jelenkori társadalomban betöltött relevanciáját. Ezen kívül egy sor elmélkedést és ajánlást kínálunk, amelyek lehetővé teszik olvasóink számára, hogy mélyebben elmélyüljenek ebben a témában, és tágabb kontextusban is megértsék annak fontosságát. Csatlakozzon hozzánk ezen az informatív és elmélkedő utazáson a Nemespátró-ről!
Nemespátró | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Győrfy Balázs (független)[1] | ||
Irányítószám | 8856 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 241 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Nemespátró weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nemespátró témájú médiaállományokat. | |||
Nemespátró község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Nagykanizsa déli vonzáskörzetében fekszik. Országos közúton csak nyugat felől, Surd irányából érhető el, a 6804-es útból kiágazó 68 153-as úton, de a község mégsem számít zsáktelepülésnek, mert az előbbi út a község központját elhagyva, dél felé továbbhalad önkormányzati útként egészen a 6813-as út porrogszentpáli szakaszáig, így abból az irányból is elérhető.
A falu 1950. március 16-ig Somogy vármegyéhez tartozott. Ekkor a népessége, történelme, hagyományai, kultúrája révén mindig is tősgyökeresen somogyi települést adminisztratív úton, az új megyei és járási közigazgatás kialakítása során Zala megyéhez csatolták, ezzel „kárpótolva” Zalát Balaton-felvidéki hatalmas területeinek Veszprém megyéhez történt átcsatolásáért,[3] ami Rákosi személyes bosszúja volt azért, mert Zalában nem szavaztak rá elegen. Az elsorvasztásra ítélt egykori curialis[4] (=nemesi) falunak 1952-ben az előnevét is elvették, és csak 1991. január 1-jén kapta vissza; a pártállami időszakban (ahogy olykor a régebbi korokban is) egyszerűen Pátró volt a község hivatalos neve, és noha a helybeliek a 70-es, 80-as években többször is kezdeményezték a település teljes nevének visszaállítását, kérésük a rendszerváltásig minden alkalommal elutasításra talált.[5]
A településen 2013. szeptember 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 286 | 283 | 274 | 233 | 252 | 245 | 241 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%, cigány 6,9%. A lakosok 26,9%-a római katolikusnak, 62,2% evangélikusnak, 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát, 7% nem nyilatkozott.[16]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,9% volt evangélikus, 25,4% római katolikus, 0,4% református, 6,3% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[17]
1986 őszén Rockenbauer Pál és stábja az …és még egymillió lépés című országjáró filmsorozat 9. részének forgatása során hosszabb riportot készített Pátrón Szakáll Miklósnéval és családjával, akik a kamera előtt beszélnek a falu múltjáról, jelenéről, bemutatják a jellegzetes pátrói (helyi dialektusban: „pátri”) népviseletet, és szép somogyi népdalokat énekelnek.