Ebben a cikkben a Zalaköveskút lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Zalaköveskút eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a mindennapi élet különböző területein. A következő néhány oldalon elmerülünk egy időutazásban, hogy teljes mértékben megértsük a Zalaköveskút jelentőségét és hatását a különböző területeken. A _var2-ben nyújtott hozzájárulásaitól kezdve a _var3-ban úttörő innovációiig a Zalaköveskút döntő szerepet játszott a mai világ alakításában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezésen, amikor többet megtudunk Zalaköveskút sokkoló történetéről.
Zalaköveskút | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Keszthelyi |
Jogállás | község |
Polgármester | Hollós Mónika (független)[1] |
Irányítószám | 8354 |
Körzethívószám | 83 |
Népesség | |
Teljes népesség | 40 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 11,45 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2,27 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaköveskút témájú médiaállományokat. | |
Zalaköveskút község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Zalaköveskút a Zalai-dombság keleti felén, a Zalavári-hát dombjai közt elrejtve, a Zala folyótól pár kilométerre keletre fekszik. Északról a Zalaszentlászló-Gyülevészt a Karmacs és Vindornyaszőlős közt húzódó 7331-es úttal összekötő, 7336-os számú útról közelíthető meg, a 73 181-es számú mellékúton letérve. Déli irányból Nemesbükön át, egy önkormányzati úton Hévíz felől is elérhető.
Keszthellyel és Zalaszentgróttal napi egy-egy közvetlen autóbusz járat köti össze. Hétköznap három, hétvégén egy további járat a településtől másfél kilométerre áll meg.
Zalaköveskút első említése 1408-ból való. A 15. század során csak a Köveskúti nemes család tagjai és jobbágyaik voltak a lakói. 1572-ben, a török támadása után a jobbágyok elhagyták a települést, azonban a nemesek nem költöztek el a faluból. A 17. században újabb nemesi családok (Ácsok, Balassák, Forintosok) is megjelentek a birtokosok között. A 18. században a nemesek száma fogyott, s közben egyre több zsellér választotta lakhelyéül a községet. Azonban komolyabban nem nőtt a település lakossága, mivel a környező földek kevéssé voltak alkalmasak a földművelésre, de még a szőlő is nehezen termett meg.
Zalaköveskút 1930 és 1936 között Nemesbük része volt.[3]
A 20. században a lakosságszám drasztikusan csökkent, főleg az 1970-es évek után. Így mára a település egyike a legkisebb magyarországi településeknek. A lakosság elöregedett, és a kisebb infrastrukturális beruházások ellenére nem vált vonzóvá a település a fiatalok számára, elsősorban elzártsága miatt.
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. február 14-én elhunyt.[13] A 36 választásra jogosult lakossal bíró törpefalu időközi választása lényegében tét nélkül zajlott, mert csak egyetlen jelölt indult a polgármesteri tisztségért (rá a lakosoknak pont kétharmada szavazott érvényesen).
A település népességének változása:
Lakosok száma | 27 | 26 | 24 | 33 | 41 | 41 | 40 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 69,5%-a római katolikusnak, 17,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (13% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 82,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% németnek, 2,4% ukránnak (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,5% volt római katolikus, 4,9% református, 4,9% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (58,5% nem válaszolt).[15]
2012-ben avatták fel a falu melletti dombon a Teréz Anya kilátót.[16]