Baktüttös

Ebben a cikkben a Baktüttös témáját multidiszciplináris megközelítésből tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Különböző nézőpontok és legújabb tanulmányok elemzésére kerül sor, hogy az olvasó mélyen és naprakészen megértse a Baktüttös-et. Ezen túlmenően e téma lehetséges következményeit és gyakorlati alkalmazásait vizsgálják meg különböző területeken, hogy rávilágítsanak a jelenkori társadalomban betöltött relevanciájára. Ezzel a cikkel igyekszünk reflexiókat és vitákat generálni a Baktüttös körül, ezzel is hozzájárulva az ismeretek gazdagításához és a kritikai gondolkodás előmozdításához.

Baktüttös
A baktüttösi kilátó
A baktüttösi kilátó
Baktüttös címere
Baktüttös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterBéres László (független)[1]
Irányítószám8946
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség330 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 05″, k. h. 16° 49′ 09″46.701420°N 16.819230°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 05″, k. h. 16° 49′ 09″46.701420°N 16.819230°E
Baktüttös (Zala vármegye)
Baktüttös
Baktüttös
Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktüttös témájú médiaállományokat.

Baktüttös község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

A Zalai-dombság területén, a Göcsejben fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bak, kelet felől Söjtör, dél felől Tófej, nyugat felől pedig Zalatárnok.

Megközelítése

Legfontosabb közúti elérési útvonala a Balatontól (Keszthelytől) Lenti-Rédics térségéig, illetve az országhatárig vezető 75-ös főút, ez az északi határszélétől pár száz méterre húzódik északkelet-délnyugati irányban. Főutcája a Bak-Páka között húzódó 7543-as út.

Vonattal a település a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg; Baktüttös megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Bak vasútállomás és Tófej megállóhely között helyezkedik el; fizikailag a község délkeleti szélén található, s lényegében csak gyalogúton érhető el.

Története

Tüttös („Teu Teus”) első írásos említése Bakkal együtt 1239-ből maradt fenn. Középkori története nem ismeretes, de feltételezhető, hogy Bakkal együtt cserélt gazdát. A 16. században teljesen elnéptelenedett a törökök pusztítása miatt.

Lassú újratelepedése 1718-ban elkezdődött, de a település a 18. és 19. században sem fejlődött sokat, elsősorban nagyon rossz minőségű termőföldjei miatt. A falu elmaradottságát az is fokozta, hogy elzárt településnek számított, amit az is mutat, hogy tizedet senkinek sem fizetett, és papját is természetbeni juttatásokkal látta el.

Az 1950-es évektől lakosai közül sokan Zalaegerszegen találtak munkát, s ennek következtében megindult az elvándorlás községből.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Hajgató Gyula (független)[3]
  • 1994–1998: Hajgató Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Fitos Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Kámán Krisztián (független)[6]
  • 2006–2010: Kámán Krisztián (független)[7]
  • 2010–2014: Béres László (független)[8]
  • 2014–2019: Béres László (független)[9]
  • 2019–2024: Béres László (független)[10]
  • 2024– : Béres László (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
333
332
352
343
324
334
330
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 87,46%, cigány 10,5%, német 0,87%. 71,4% római katolikusnak, 6,38% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 11,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,6% horvátnak, 0,3% szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 1,9% református, 0,3% evangélikus, 0,3% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 5,2% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

  • Ördög Gyurkó vára, egy feltehetően 13. századi vármaradvány a községtől délkeletre
  • Harangláb
  • Kőkeresztek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  6. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  7. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  8. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  10. ↑ Baktüttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  11. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. ↑ Baktüttös Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek