Harastyán
Ebben a cikkben a Harastyán témáját vizsgáljuk meg különböző nézőpontokból és megközelítésekből. A Harastyán évtizedek óta érdekelt, és jelentősége ma is magas. A túra során megvizsgáljuk annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és az idők folyamán bekövetkezett fejlődését. Hasonlóképpen elemezzük a Harastyán körül létező különféle véleményeket és álláspontokat, valamint az általa kínált kihívásokat és lehetőségeket. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító képet adjon a Harastyán-ről, hogy az olvasó mélyebben és teljesebben megértse ezt a lenyűgöző és hatásos témát.
| Harastyán (Donji Hrašćan) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Murakirály |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Zlatko Horvat |
| Irányítószám | 40320 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 420 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 16° 37′ 30″46.412000°N 16.625000°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 43″, k. h. 16° 37′ 30″46.412000°N 16.625000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harastyán témájú médiaállományokat. | |
Harastyán (horvátul: Donji Hrašćan) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Murakirályhoz tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 15 km-re keletre, Perlaktól 8 km-re északra az A4-es autópálya mellett fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Haraschan" néven említik először a Csáktornyához tartozó falvak felsorolásában.[2] Nevét kiterjedt tölgyerdeiről kapta (a szláv hrast tölgyet jelent). Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Az 1660-as egyházi vizitáció szerint 14 háztartása volt.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1786-ban a falunak 25 háza volt, melyben 29 család, összesen 181 lakos élt. Közülük 86 volt nő, 13 nemes és egy kézműves. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1828-ban 26 házban 206 lakos élt itt, egy protestáns kivételével mind katolikusok. 1857-ben 285 lakosa volt.
Vályi András szerint " Felső, és Alsó Hracsán. Elegyes faluk Szala Várm. Alsó Szent Györgynek filiája, amannak földes Ura G. Althán Uraság, ez Mossinecznek filiája, lakosai katolikusok, határjaik középszerűek."[3]
1910-ben 458, zömében horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 508 lakosa volt.
Nevezetességei
A Szent Család tiszteletére szentelt kápolnája a 19. században épült, de vannak akik a 18. századra teszik az építését. A pontos építési ideje nem ismert. A biedermeier korszakból származó két bécsi litográfia is díszíti, Mária megkoronázása és Szent Anna ábrázolása. Egyszerű rusztikus szószéke van.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
