Kedveshegy

Manapság a Kedveshegy téma nagyon fontos és sok embert érdekel világszerte. Történelmi eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Kedveshegy felkeltette mind a szakértők, mind a lakosság figyelmét. Ahogy elmélyülünk ebben a témában, felfedezzük a körülötte lévő perspektívák összetettségét és sokszínűségét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kedveshegy különböző oldalait, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a mai fejlődésig a Kedveshegy jelentős nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is vitákat és reflexiókat generál a modern társadalomban.

Kedveshegy (Dragoslavec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségVíziszentgyörgy
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterDragica Vugrinec
Irányítószám40311
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség351 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 20′ 53″46.452000°N 16.348000°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 07″, k. h. 16° 20′ 53″46.452000°N 16.348000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kedveshegy témájú médiaállományokat.

Kedveshegy (horvátul: Dragoslavec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.

Fekvése

Csáktornyától 11 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Dragislawecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás király Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.

A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 460 lakosa volt.

Nevezetességei

A településen egy, a kis útikápolnák korai típusához tartozó kápolna áll.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.