Murasiklós

Ebben a cikkben a Murasiklós lenyűgöző világát és a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A művészetre és a kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudomány és technológia relevanciájáig a Murasiklós nyomot hagyott a történelemben, és ma is nagy érdeklődésre tart számot. Elemezzük fejlődését az idők során, eredetétől jelenlegi állapotáig, és megvizsgáljuk, hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel gazdagító és szemléletes képet nyújtunk a Murasiklós-ről és annak a modern világban való relevanciájáról.

Murasiklós (Vratišinec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségMurasiklós
Jogállásfalu
PolgármesterZdravko Mlinarić
Irányítószám40316
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség1673 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület16,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 48″, k. h. 16° 27′ 36″46.480000°N 16.460000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 48″, k. h. 16° 27′ 36″46.480000°N 16.460000°E
Murasiklós weboldala
Térkép

Murasiklós (horvátul: Vratišinec) falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése

Csáktornyától 11 km-re északra a magyar–horvát határ közelében fekszik. Községközpont, melyhez a szomszédos Felsőkirályfalva is hozzátartozik.

Története

A települést 1458-ban "Poss. Bratrvsincz" alakban említik először. 1478-ban "Bratischinecz", 1636-ban "Wratissnicz", 1752-ben "Vratissinecz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A csáktornyai uradalom része volt.[2] Nevét a szláv Bratiša, illetve Vratiša személynévből magyarázzák, aki a középkorban birtokosa lehetett. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A falunak régen csak egy fakápolnája volt. Az 1760-as egyházi vizitáció már megemlíti, hogy új kápolnát építettek. Mai temploma 1789-ben készült el.

Vályi András szerint " VRATISINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Forintos Uraság, lakosai katolikusok, határja középszerű."[3]

1910-ben 646, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben a község 2213 lakosának 98%-a volt horvát nemzetiségű, Murasiklósnak magának 1524 lakosa volt.

Nevezetességei

  • A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1897-ben épült késő gótikus stílusban, latin kereszt alaprajzzal, sokszög záródású apszissal. Külső falait 28 támpillér támasztja meg. Homlokzata előtt állnak Szent Péter és Pál apostolok szobrai, melyek 1779-ben készültek. Belül síkmennyezetű, de a szentély boltozott. Berendezésének értékes darabjai a három oltár, a szószék, az orgona, a jászol és egy 1522-ből származó Szentcsalád kép.
  • A plébánia a 19. század első felében épült emeletes épület, bejárata felett erkéllyel.
  • A falu központjában álló Szent Kereszt-kápolna 1754-ben épült.
  • Szent Flórián tiszteletére szentelt utikápolnája 1814-ben épült.
  • Kulturális emlék a régi iskola épülete,[5] mely a település központjában áll. Négyszög alaprajzú, földszintes épület klasszicista homlokzattal, az ablakok közötti sekély pilaszterekkel. A déli oromzaton látható az építés 1874-es évszáma.

Híres emberek

A falu leghíresebb szülötte dr. Vinko Žganec (1890 – 1976) akadémikus, népzenekutató.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1582.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1125.