Károlyszeg

A mai világban a Károlyszeg sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. Akár történelmi jelentőségének, akár a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásának, akár egyszerűen a különböző csoportok körében való népszerűségének köszönhetően, a Károlyszeg minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Károlyszeg számos aspektusát, és megvitatjuk fontosságát a jelenlegi kontextusban. Az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig, beleértve a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását, egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Károlyszeg jelentőségét napjainkban.

Károlyszeg (Bogdanovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségFelsőmihályfalva
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterFranjo Kovačić
Irányítószám40312
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség115 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 58″46.428000°N 16.316000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 58″46.428000°N 16.316000°E
Térkép

Károlyszeg (horvátul: Bogdanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 11 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 1 km-re délnyugatra a Muraközi-dombság területén, a szlovén határ mellett fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Bogdanowecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]

1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " BOGDANOVECZ. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Festetich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mihalievetznek szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgyeinek soványságához képest, harmadik Osztálybéli."[3]

1910-ben 171, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1991 óta a független Horvátország része. 2001-ben 145 lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.