Ebben a cikkben a Kispáli-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, mivel ez a téma napjainkban nagyon fontos, és számos területen jelentős hatással bír. A Kispáli téma a modern társadalomban betöltött fontossága miatt felkeltette az akadémikusok, tudósok, politikai vezetők és a nagyközönség figyelmét. A cikkben végig fogjuk elemezni a Kispáli-re vonatkozó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, valamint a befolyását olyan változatos területeken, mint a technológia, a gazdaság, a politika és a kultúra. Emellett megvizsgálunk néhány olyan kihívást és lehetőséget, amelyet a Kispáli jelent a kortárs világban, azzal a céllal, hogy panorámás és gazdagító képet nyújtsunk a témáról.
Kispáli | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Zsuzsanna (független)[1] | ||
Irányítószám | 8912 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 272 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 62,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kispáli weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kispáli témájú médiaállományokat. | |||
Kispáli község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
A megyeszékhely, Zalaegerszeg északi szomszédságában helyezkedik el; a városon kívül csak három települési szomszédja van: kelet felől Nagypáli, nyugat felől Kiskutas, északnyugat felől pedig Nagykutas.
Csak közúton érhető el: Nagypáli felől a 74-es főútból kiágazó 74 148-as számú mellékúton, Nagykutas, illetve Zalaegerszeg Ságod városrésze és a 76-os főút felől pedig önkormányzati utakon.
1848 előtt úrbéres község volt, s azt követően is főként mezőgazdaságból élt.[3]
A településen 2014. március 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 291 | 289 | 286 | 283 | 272 | 271 | 272 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, német 2%. A lakosok 79,8%-a római katolikusnak, 6,37% felekezeten kívülinek vallotta magát (13% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% ukránnak, 1,1% ruszinnak, 0,4% németnek, 0,4% cigánynak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,3% volt római katolikus, 0,7% református, 0,4% evangélikus, 1,5% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[14]