Ecseny | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kőkuti István (független) | ||
Irányítószám | 7457 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 201 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 15,56 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 01′ 37″46.775961111111, 18.02683888888946.775961°N 18.026839°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 01′ 37″46.775961111111, 18.02683888888946.775961°N 18.026839°E | |||
Ecseny Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Ecseny weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecseny témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ecseny (németül: Etsching) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
A település Somogy vármegye északkeleti részén, a 67-es főút Kaposvár–Balatonlelle közti szakaszától 8 kilométerre fekszik, Kaposvártól 31 kilométerre északra, Balatonlellétől 39 kilométerre délre. Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es út (6714-es út) mernyeszentmiklósi leágazásától, Felsőmocsolád irányából közelíthető meg, a 65 109-es, majd a 65 128-as számú mellékúton.
Domborzatilag erősen tagolt észak–déli irányú völgyben terül el. A kis lélekszám ellenére nagy kiterjedéssel bír, 13 kilométeres úthálózattal rendelkezik, amelynek mintegy 50%-a földút.
Ecseny neve először III. Béla 1193-as okiratában szerepel. A török dúlástól elnéptelenedett falu betelepítése evangélikus svábokkal Mária Terézia idején kezdődött meg. 1784 körül a tolnai és baranyai sváb településekből költöztek át evangélikus családok. A 18. század közepéig a Perneszi család birtoka. 1848-ban 109 úrbéres háztartása volt, ekkor Somogy nagyobb települései közé tartozott. 1910-ben 1005 lakosából 843 volt német (83,9%), magyar 149 (14,8%), egyéb nemzetiségű 13 személy (1,3%) volt. 1930-ban 1022 német anyanyelvű, 38 magyar lakosa volt; 1935-ben 1075. A második világháború után a németek 30%-át kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki családok költöztek. 1950-ben a községnek 1150 lakosa volt, amely folyamatosan csökkent, jelenleg kevesebb mint 300 ember él a településen.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 239 | 227 | 219 | 195 | 212 | 201 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,5% szlováknak, 14,9% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 5,9%, evangélikus 46%, felekezet nélküli 3,5% (18,3% nem nyilatkozott).
1842–1843-ban épült evangélikus temploma. Tűzvészek miatt többször is újjá kellett építeni, legutóbb 1994-ben újították fel.
1937-ben épült fel az evangélikus kultúrház, emeletén tanítói lakással. Ma ez az épület a polgármesteri hivatalnak otthont adó községháza.
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |