Osztopán | |||
Tallián-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Gyula (független) | ||
Irányítószám | 7444 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 750 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 36,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,83 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′ 13″, k. h. 17° 40′ 14″46.520319444444, 17.67068055555646.520319°N 17.670681°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 13″, k. h. 17° 40′ 14″46.520319444444, 17.67068055555646.520319°N 17.670681°E | |||
Osztopán Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Osztopán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztopán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Osztopán község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kaposvár és Fonyód között félúton, Somogy szívében, a 6701-es út mentén fekszik, Kaposvártól északnyugatra, Edde, Somogyvámos és Somogyfajsz között. Utóbbival a 6712-es út köti össze, Hetes felől (Csombárd és Bodrog érintésével) a 6706-os út vezet idáig.
Osztopán Árpád-kori település, amely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét 1229-ben említette először oklevél mint a székesfehérvári káptalan birtokát. 1317-ben a Gutkeled nemzetségbeli Amadé fia, I. Miklós, a Felső-Lendvai család őse nyerte adományként Károly Róbert királytól. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék is említi egyházas helyként. 1417-ben az Osztopáni Perneszi család szerzett egyes részeire új adományt Zsigmond királytól. 1478-ban osztopáni Perneszy Pál fiai, Zsigmond és Imre, 1512-ben Perneszi Imre fiai: Miklós, Pál és István volt Osztopán birtokosai. Az 1536-os adólajstrom szerint Zewld Péter, Perneszi Imre, Perneszi István özvegye, Egyed és a Zalay család volt a földesura és még 1660-ban is a Perneszi családé volt. 1715-ben itt 11 háztartást írtak össze és ekkor részben Babócsay Ferenc özvegye, részben pedig a kincstár birtoka volt. A Váraljai-dűlőben a földmunkák során régi építmények nyomaira bukkantak a helybéliek, akik szerint ott állhatott egykor a földbirtokosok várkastélya. Ezt a hagyományt jelzi a földrajzi név is, mint ahogy néhány dűlőnév: Sándorica, Málica, Jakusavica, Umsica és Tarasica ugyancsak arról árulkodik, hogy valaha tótok is lakták e vidéket. A 19. században újabb birtokosok írták be nevüket Osztopán krónikáskönyvébe: ez idő tájt a Siklósy és a Tallián családnak volt földterülete. Ez utóbbiak építették fel 1910-ben azt a kastélyt, amely napjainkban az általános iskolának ad helyet. Parkjában védett tölgy-, vadgesztenye- és tiszafák élnek, a terület idegenforgalmi hasznosítása számos lehetőséget rejt.
A 20. századi történelemből a két világháború hagyott komoly nyomot az itt élők emlékezetében, a világégések áldozatairól minden évben a templomkertben álló emlékműveknél emlékeznek meg a község lakói.
A település 1977-ben veszítette el korábbi közigazgatási önállóságát, amikor Somogyjádhoz központosították. Érthető, ha a rendszerváltás idején legfontosabb törekvése épp ennek az önállóságnak a visszaszerzése volt. Ezután az 1990-es években már látható fejlődést tudhattak maguknak: szinte a teljes infrastruktúra kiépült a faluban.
Osztopán község önkormányzata 2002 szeptemberében írt alá az erdélyi Galócás község önkormányzatával együttműködési és barátsági megállapodást. Azóta a két testvértelepülés folyamatosan ápolja a kapcsolatát, s kölcsönösen segíti egymást.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 840 | 871 | 864 | 776 | 751 | 750 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,9%, református 1,5%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 9,7% (28,2% nem nyilatkozott).
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |