Háromfa | |||
Műemléki Nepomuki Szent János-szobor (barokk, 1796) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tratnyek Gyula Dezső (független) | ||
Irányítószám | 7585 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 649 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 18,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069444444, 17.33136944444446.105069°N 17.331369°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069444444, 17.33136944444446.105069°N 17.331369°E | |||
Háromfa Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Háromfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Háromfa község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Somogy vármegye déli részén fekszik, a horvát határtól és a Drávától 8, Nagyatádtól 16, Kaposvártól 70 kilométerre. Délen Babócsával és Bolhóval, északon Tarannyal, keleten Bakházával, délkeleten Rinyaújnéppel határos. Közigazgatási területe északon egy-egy rövid szakaszon érintkezik Rinyaszentkirályhoz és Nagyatádhoz tartozó területekkel is.
A Babócsa-Nagyatád közti 6807-es út vezet végig az észak-déli irányban több kilométer hosszan elnyúló falun; a környező zsáktelepülések közül csak innen érhető el közúton (a 68 116-os számú mellékúton leágazva) Rinyaújnép, illetve (a 68 128-as számozású bekötőúton) Bakháza.
Háromfa első ismert okleveles említése 1377-ből való, amikor a nevét Harumfa formában jegyezték fel. Később Háromfafalvának nevezték, majd az idők folyamán ez rövidült Háromfára. (A legenda szerint három nagy nyárfa állt egy dombon, innen kapta a falu a nevét. Ez a három nyárfa szerepel most a falu címerében is.) 1406 és 1418 között a berzencei Lórántfi György, 1477-ben Forster György volt a birtokos. 1481-ben felerészben ugyanez a Forster, illetve a tolnai Bornemissza János birtoka. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 3 házból állt. A 18. század húszas éveiben őrgróf Turinetti Herkules Lajos a birtokos. 1733-tól a Festetics családnak volt itt 1945-ig nagyobb birtoka.
A községbe már a 17. században települtek le szlovénok (vendek) Gróf Festetich Kristóf a 18. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről további vend lakosokat telepített ide; ők később elmagyarosodtak.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.
A településen 2018. szeptember 16-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt. A posztért viszonylag sok, hat jelölt indult, így a győztesnek 33,43 %-os eredmény is elég volt a mandátumszerzéshez.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 788 | 769 | 767 | 695 | 629 | 649 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 13,1% cigánynak, 0,1% németnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,8%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (17,2% nem nyilatkozott).
A Nagyatádi járás települései | ||
---|---|---|
Bakháza · Beleg · Bolhás · Görgeteg · Háromfa · Kaszó · Kisbajom · Kutas · Lábod · Nagyatád · Nagykorpád · Ötvöskónyi · Rinyabesenyő · Rinyaszentkirály · Segesd · Somogyszob · Szabás · Tarany |