Feketekápolna
Napjainkban a Feketekápolna nagyon fontos téma, és ez nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. A Feketekápolna már egy ideje vita és vita tárgya, mivel hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. Legyen szó a politikáról, a gazdaságról, a kultúráról vagy a tudományról, a Feketekápolna-nek sikerült kivágnia magának a rést, és napjaink egyik legforróbb témájaként pozicionálnia magát. A történelem során a Feketekápolna egy előtte és utána volt a világlátásunkban, jelentős változásokat idézve elő, amelyek közvetlenül érintették a társadalmat. Ennek a cikknek a célja, hogy rávilágítson a Feketekápolna-re, és elemezze a társadalomra gyakorolt hatását ma, valamint a múltban és a jövőben.
| Feketekápolna (Câpâlna) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Feketekápolna |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417130 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 28148 |
| Népesség | |
| Népesség | 265 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 5489 ha km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 22° 06′ 00″46.733300°N 22.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 22° 06′ 00″46.733300°N 22.100000°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feketekápolna témájú médiaállományokat. | |
Feketekápolna település Erdélyben, Bihar megyében.
Elhelyezkedése
Tenkétől délkeletre, Nagyváradtól 63 km-re délre, Belényestől 26 km-re nyugatra, Nagyszalontától 40 km-re keletre, a Fekete-Körös jobb partja mellett fekvő település.
Története
Feketekápolna, Kápolna a 16. században vált ki Gyantából.
Nevét 1552-ben Egyházas Gyanta, Kápolnás Gyanta, 1808-ban Kápolna, 1913-ban Feketekápolna néven írták.
Kápolna ősi püspöki birtok, melynek neve a középkorban Kápolna-Gyanta volt. Ősrégi templomának alapfalai még a 20. század elején is látszottak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
... 683 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 700 hold szántó, 200 hold rét, 300 hold erdő, 20 hold legelő ... Birja a váradi deák püspök.
A lakosság fő jövedelemforrása az állattenyésztés, növénytermesztés, fafeldolgozás.
Lakossága
1910-ben 867 lakosa volt, ebből 847 román, 17 magyar.
2002-ben 461 lakosából 455 román, 5 cigány, 1 egyéb nemzetiségű volt.
Nevezetességek
- Az 1724-ben épített Szent Miklós-ról elnevezett fatemploma.
- Görög keleti temploma - 1858-ban épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Külső hivatkozás
- Ghidul Primariilor
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||