Felsőtopa

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Felsőtopa témáját, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Eredetétől és fejlődésétől napjaink relevanciájáig, a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára gyakorolt ​​hatásain keresztül. Annak érdekében, hogy átfogó és részletes képet adjunk, kitérünk különféle szempontjaikra és szempontjaikra, valamint szakértői véleményekre és releváns tanulmányokra. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes megértést biztosítsunk a Felsőtopa-ről és annak kortárs világunkra gyakorolt ​​hatásáról.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Felsőtopa (Topa de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBihardobrosd
Rangfalu
KözségközpontBihardobrosd
Irányítószám417248
SIRUTA-kód29234
Népesség
Népesség586 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 54″, k. h. 22° 15′ 04″46.864968°N 22.251040°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 54″, k. h. 22° 15′ 04″46.864968°N 22.251040°E
Térkép

Felsőtopa (régebben Topa, románul Topa de Sus) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, Magyarcsékétől és Alsótopától északkeletre, a Topa patak völgyében, Nánhegyes északnyugati szomszédjában fekvő zsáktelepülés.

Története

A települést 1508-ban említette először oklevél Felsew Topa néven.

1808-ban Topa (Felső-), 1888-ban Felső-Topa, 1913-ban Felsőtopa néven írták.

A 19. század elején az államkincstár birtoka volt, utána Zseny Jánosnak, Kalicza Jánosnak és a Suhajda család, a 20. század elején pedig a Van-Roen és a Heinrich családok birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Felső-Topa, Bihar vármegyében, igen hegyes vidéken, 540 óhitü lakossal, anyatemplommal. Van itt egy urasági szeszgyár, birják Kalicza János és Zseny János.

1910-ben 803 lakosából 5 magyar, 747 román, 37 ruszin volt. Ebből 37 görögkatolikus, 760 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

A 20. század elején lakosainak nagyobb része iparos és különösen a kerékgyártást, a kovács-, pintér- és az ácsmesterséget űzte.

A 2002-es népszámláláskor 760 lakosa mind román nemzetiségű volt.

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro