Gálospetri

Gálospetri (Galoșpetreu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Értarcsa
Rang	falu
Községközpont	Értarcsa
Irányítószám	417572
SIRUTA-kód	31592
Népesség
Népesség	945 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	725 [1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 22° 13′ 02″47.48345, 22.21730347.483450°N 22.217303°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 22° 13′ 02″47.48345, 22.21730347.483450°N 22.217303°E
Gálospetri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálospetri témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gálospetri (románul: Galoșpetreu) falu Romániában, Bihar megyében.

Gálospetri Bihar megye északnyugati részén található Érmihályfalvától 10 km-re keletre.

Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47°30’, keleti hosszúság 22°13’. Legkönnyebben az E671-es út felől közelíthetjük meg úgy, hogy Értacsánál letérünk Gálospetri irányába.

A falu egy része dombon, a többi lapályon fekszik. A kommunizmus idején a falut körbevevő mocsarakat és lápokat lecsapolták , a termőterületté alakított földek közé árkokat ástak, azokon keresztül vezetik el a fölösleges vizet.

Előtagja Gálosra (Gál), a falu egykori birtokosára utal, míg utótagja a Péter személynévnek a birtoklást kifejező i-képzős származéka.

Gálospetri (Gálos-Petri) nevét 1291-ben említették először az oklevelek Petri in Nyr és villa uxoris Galus néven, ekkor Gál feleségének birtoka volt.

1321-ig Kereki János fia, Pósa mester és testvére János birtoka volt, aki 1342-ben Csanád váradi prépost javára lemondott a faluról.

A 14. században szatmári községként említették.

1399-ben a Telegdi család birtoka volt, 1445-ben a Zólyomiak, 1482-ben pedig a Macskásyak voltak birtokosai.

A 16. században ismét Bihar vármegyéhez tartozott.

1503-ban ismét a Telegdy család volt birtokosa, később pedig a Dráveczky, Bernáth, Komáromy, Fráter és a Csáky családoké lett.

1910-ben 1374 lakosa volt, ebből 1333 magyar, 41 román, melyből 124 római katolikus, 426 görögkatolikus, 760 református volt.

A trianoni békediktátum előtt Bihar vármegye Érmihályfalvai járásához tartozott.

Gálospetri lakossága 2002-ben 987 fő volt. Etnikai elosztásban magyar 77%, román 17%, cigány 6%.

A lakosság legfőbb megélhetési forrása a mezőgazdaság.

Gálospetri közigazgatásilag Értarcsa községhez tartozik. A jelenlegi polgármester Bordás Károly, alpolgármester Tóth Barnabás, a jegyző Băican Elisabeta. A faluban óvoda és nyolcosztályos iskola is működik.

• Református temploma 1621-ben épült, 1852-ben átalakították
• Görögkatolikus temploma 1892-ben épült
• Az egykori Fráter-kúria
• Gálospetri Néprajzi Gyűjtemény: a múzeumot Kéri István gyűjtő szervezi és vezeti, mely egy falusi parasztházban és a hozzá tartozó gazdasági épületekben működik. A lakóház 1870 előtti, vert földből épült és nádfedéllel rendelkezik. A XX. század elején leégett, majd mai alakjában építették újjá. Azelőtt szabadkéménnyel és kisebb méretű ablakokkal rendelkezett, valamint alacsonyabb volt.

• Sass Kálmán lelkipásztor (Gálospetri, 1904. április 17. – Szamosújvár, 1958. december 2.)

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0