Árpád (település)

Ez a cikk a Árpád (település) témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Árpád (település) különböző területeken vita és tanulmányozás tárgya volt, hatásai a mindennapi élet különböző területeire terjednek ki, és hatása világszerte érezhető. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig a Árpád (település) felkeltette szakértők és különböző tudományágak embereinek érdeklődését. Ebben a cikkben a Árpád (település) különböző oldalait, hatásait, kihívásait és lehetséges megoldásait elemezzük annak érdekében, hogy átfogó és részletes áttekintést adjunk erről a témáról.

Ez a szócikk a Romániában található településről szól. Hasonló címmel lásd még: Árpád (egyértelműsítő lap).
Árpád (Arpășel)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségFeketebátor
Rangfalu
KözségközpontFeketebátor
Irányítószám417046
SIRUTA-kód27409
Népesség
Népesség764 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság662 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság99 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″46.741398°N 21.723855°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″46.741398°N 21.723855°E
Térkép

Árpád (románul: Arpășel) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, Nagyszalontától délkeletre, a Kötegyán-Illye vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédjában fekvő település.

Története

A település határához tartozó erdőben lévő dombot a néphagyomány Árpád sírjának tartja.

A korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnaldot és fiait, Jánost és Lászlót említik, kiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta.

Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky családnak, akik azt az 1800-as évek közepéig birtokosai is maradtak. A település nevét 1397-ben már a mai formájában írták.

A régi község a Telek nevű dűlő helyén állt, temploma pedig a temetőben, a templom maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.

Az 1800-as évek közepétől Markovits Emánuel birtoka lett, s az övé volt még az 1900-as évek elején is.

A falu lakosságának nagy része még az 1800-as években is favilla és szekéroldal-készítéssel foglalkozott.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos szomorú emlék is kötődik Árpád településhez: A község határában, a Gyepes melletti tanyán fogták el 1849-ben a vértanúhalált szenvedett Szacsvay Imrét. Ugyancsak itt húzódott meg akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is.

A falu nagybirtokosa a Böthy család volt. A család kastélyát a kommunista rendszer faluháznak használta.

Nevezetességek

  • Evangélikus-református temploma 1798-ban épült. A templom torony része 1942-43-ban lett felújítva, a torony burkolatot cserélt. A templomtorony dísze, a forgó kakas alatti gömb megalakulási iratokat és érméket tartalmaz. (A felújítás alkalmából iratokat és az akkor forgalomban lévő érméket helyeztek el benne.)
  • Az 1850-ben épült Markovits-kúria a romániai műemlékek jegyzékén a BH-II-m-B-01098 sorszámon szerepel.[2]

Híres emberek

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
  2. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.