Hőke
A Hőke világában számos lenyűgöző szempontot találunk, amelyek felfedezésre, elemzésre és megértésre invitálnak bennünket. A Hőke egy izgalmas téma, amely tudományágak és tanulmányi területek széles skáláját fedi le, végtelen lehetőségeket kínálva azoknak, akik elmélyülni szeretnének a tudásában. Függetlenül attól, hogy a Hőke a történelemben, a tudományban, a technológiában, a kultúrában vagy bármely más területen szerepel, hatása és jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben elmélyülünk a Hőke lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és a mai világra gyakorolt hatásait. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Hőke megismerésére.
| Hőke (Hăucești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Vámosláz |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vámosláz |
| Irányítószám | 417182 |
| SIRUTA-kód | 28567 |
| Népesség | |
| Népesség | 30 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 13′ 41″, k. h. 22° 12′ 12″47.228127°N 22.203208°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 41″, k. h. 22° 12′ 12″47.228127°N 22.203208°E | |
 | |
Hőke (Hăucești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Réz-hegység alatt, a Gyepes-patak közelében, Margittától délnyugatra fekvő település.
Története
Hőke nevét 1808-ban említette először oklevél Hőke, Hencsesd néven.
A 19. század elején az Ödönfy örökösök, a Sárosy, Némethy és Horváth család voltak a település birtokosai.
1910-ben 177 görögkatolikus román lakosa volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}