Vámosláz

Napjainkban a Vámosláz egy olyan téma, amely egyre inkább aktuális társadalmunkban. Az évek során láthattuk, hogy a Vámosláz különböző módon befolyásolta életünket, a kommunikációtól kezdve a napi tevékenységeink elvégzéséig. Kétségtelen, hogy a Vámosláz egyénileg és közösen is nagy hatást váltott ki, ezért egyre többen keresnek információt és tudást ebben a témában. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Vámosláz-et, és elemezzük életünk különböző területeire gyakorolt ​​hatását.

Vámosláz (Chișlaz)
Vámosláz címere
Vámosláz címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségVámosláz
Rangközségközpont
Irányítószám417180
SIRUTA-kód28549
Népesség
Népesség474 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3
Népsűrűség6,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület72,05 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 38″, k. h. 22° 14′ 05″47.277113°N 22.234725°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 38″, k. h. 22° 14′ 05″47.277113°N 22.234725°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosláz témájú médiaállományokat.

Vámosláz falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, a Berettyó völgyében, az érmelléki hegyvidéken, Margittától délnyugatra, Micske nyugati szomszédjában fekvő település.

Története

Vámosláz ősrégi település. Neve már a XIII. században feltűnt a püspöki tizedjegyzékben.

1255 körül a Geregye nemzetséghez tartozó Geregye fia Barnabás, majd az ugyancsak e nemzetséghez tartozó Pál országbíró birtoka lett.

Az 1800-as évek elején a Baranyi és Miskolczy családok voltak Vámosláz birtokosai.

Borovszky az 1900-as évek elején írta a településről: "A Berettyó völgyében az érmelléki hegyvidéken fekvő kisközség a margittai járás egyik körjegyzősége, görögkeleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 128, lakosaié 704. Postája Micske, távírója és vasúti állomása Vedres-Ábrány."

A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görög k. temploma – 1700 körül épült.

Galéria

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Karácsonyi János: Magyar nemzetségek

Jegyzetek