Almaszeg

Ma szeretnénk elmélyülni a Almaszeg izgalmas világában. Akár a Almaszeg történetéről, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár a jövőbeni alkalmazási lehetőségeiről beszélünk, a Almaszeg olyan téma, amely mindig lenyűgöz bennünket. Ebben a cikkben a Almaszeg különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a mindennapi életben betöltött következményeiig. Függetlenül attól, hogy szakértője-e a témának, vagy csak felfedezi a létezését, arra hívjuk, hogy merüljön el ebben a lenyűgöző univerzumban, és fedezze fel mindazt, amit a Almaszeg kínál nekünk.

Almaszeg (Voivozi)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségPapfalva
Rangfalu
KözségközpontPapfalva
Irányítószám417397
SIRUTA-kód30639
Népesség
Népesség1452 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság57
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 56″, k. h. 22° 23′ 25″47.215616°N 22.390241°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 56″, k. h. 22° 23′ 25″47.215616°N 22.390241°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Almaszeg témájú médiaállományokat.

Almaszeg (románul: Voivozi) Romániában, Bihar megyében található falu.

Nevének eredete

A falu a Bisztra patak völgyében, egy vadalmafákkal benőtt szögre épült, innen kapta a nevét. 1391-ben Almazigy, 1406-ban Almazegh néven szerepelt.[1]

Fekvése

Margittától délkeletre, a Réz-hegység alatt, a Bisztra patak mellett fekvő település.

Története

A község 1470 körül Oppidum Almazegh néven Sólyomkő vára tartozékaként szerepelt.

1800 körül üveghuta is volt a községben.

Az 1800-as évek elején a Péchy, Baranyi és a Fráter család volt birtokosa.

Az 1900-as évek elején pedig a mölki apátságnak volt itt birtoka.

A településhez tartoztak Margittai-Kalló és Csillagos-Kalló is.

Fényes Elek a következőket írta a településről: "…a Rézalján, igen szép regényes vidéken, Margittához, mely utolsó postája, 2 1/2 mérföldnyire, 315 n.e. óhitű lak., s anyatemplommal. Hegyes völgyes határa 3000 holdnyi, melyből szántó 600, kaszálló 400, erdő 2000 hold; Szőleje nincs. Úrbéri telek 11 6/8. Sovány agyagos földjében csupán tengerit és zabot termesztenek. Vize a Bisztra, mely alatt foly el, s van rajta 2 guba-kalló, és két malom két-két kőre. Ugyan a határban van egy üveggyár, melly meglehetős portékákat készíttet. Birtokosa a helységnek 1 gyárnak: Fráter Pál."

Híres emberek

Hivatkozások

  1. ↑ Kiss Lajos: Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv, CII. évf. 2. sz. (2006. június) 237. o.

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Fényes Elek: Bihar vármegye története és földrajza