Nánhegyes

Ebben a cikkben a Nánhegyes-re fogunk összpontosítani, amely téma az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Nánhegyes alapvető szempont, amely mindennapi életünk különböző területeit érinti, a személyes egészségtől és jóléttől a gazdaság és a társadalom egészéig. Ennek mentén részletesen megvizsgáljuk a Nánhegyes-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, hatókörét és lehetséges megoldásait. Interdiszciplináris megközelítéssel több nézőpontból közelítjük meg a Nánhegyes-et, így az olvasónak egy teljes és naprakész látásmódot kínálunk a ma oly aktuális témáról.

Nánhegyes (Hidișel)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBihardobrosd
Rangfalu
KözségközpontBihardobrosd
Irányítószám417243
SIRUTA-kód29190
Népesség
Népesség716 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 22° 15′ 30″46.834436°N 22.258423°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 22° 15′ 30″46.834436°N 22.258423°E
Térkép

Nánhegyes (régebben Hegyes, románul Hidișel) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, a Topa patak völgyében, Belényestől északnyugatra fekvő település.

Története

A települést 1508-ban említette először oklevél Felsewhydassel néven.

1808-ban Hegyessely (Nán-), 1888-ban Nán-Hegyesel (Hidisel- Nand) Higyisel, 1913-ban Nánhegyes néven írták.

A falu egykori birtokosa a királyi kincstár volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Nán-hegyesel, románul Hegyesel-Inánd, Bihar vármegyében, hegyes vidéken: 505 óhitű lakossal, s anyatemplommal ... A határszélen foly a Ró vize, melly gyakran kiönt, és egy más patak Dobrest felől jön. Birják Zuber Imre, Pál és Sándor urak.

1910-ben 805 lakosából 17 magyar, 788 román volt. Ebből 11 református, 781 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

A település egykor a magyarcsékei járás egyik körjegyzősége volt.

A 2002-es népszámláláskor 776 lakosa közül 773 fő (99,6%) román, 1 fő (0,1%) magyar, 1 fő (0,1%) szlovák, 1 fő (0,1%) ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességek

Jegyzetek

Források

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv