Sólyomkőpestes

A mai világban a Sólyomkőpestes releváns téma, és egyre szélesebb körben érdekelt. Legyen szó mindennapi életről, politikáról, technológiáról vagy bármely más területről, a Sólyomkőpestes döntő szerepet játszik életvitelünkben és környezetünk fejlődésében. Ahogy a társadalom fejlődik és a körülmények változnak, elengedhetetlen, hogy tájékozódjunk, és gondolkodjunk a Sólyomkőpestes-ről, mind a jelenlegi kontextusában, mind pedig annak történelmi vonatkozásában. Ebben a cikkben elmélyülünk a Sólyomkőpestes lenyűgöző világában, és feltárjuk a mindennapi életünkre gyakorolt ​​különféle vonatkozásait és következményeit.

Sólyomkőpestes (Peștiș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rangfalu
KözségközpontÉlesd
Irányítószám415102
Körzethívószám+40 x59[1]
SIRUTA-kód26724
Népesség
Népesség1222 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság11
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 21″, k. h. 22° 24′ 44″47.072517°N 22.412255°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 21″, k. h. 22° 24′ 44″47.072517°N 22.412255°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sólyomkőpestes témájú médiaállományokat.

Sólyomkőpestes (1899-ig Pestes-Sólyomkő, románul Peștiș) falu Romániában, Bihar megyében. Közigazgatásilag Élesdhez tartozik.

Fekvése

Élesddel teljesen összenőve, tőle 2 km-re északra, a Réz-hegység lábánál fekszik.

Története

1306-ban Solumkeu néven említik először. A felette emelkedő várhegyen láthatók Sólyomkő várának csekély maradványai. 1242 és 1276 közt építtette Écs fia Pál comes. 1316-ban Károly Róbert csapatai ostromolták és el is foglalták. 1660-ban a török első felszólítására feladták. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok tartották megszállva, szerepe a végig császári kézen lévő Nagyvárad őrségének szemmel tartása és környékbeli falvak feletti uralom miatt volt némi jelentősége. Kapitánya Szoboszlai Sámuel, majd Horváth György volt. 1711-ben a császáriak elfoglalták és felrobbantották.

1910-ben 2707 lakosából 1433 fő szlovák, 1064 román és 113 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1454 lakosa közül 1287 fő (88,5%) román, 155 (10,7%) szlovák, 11 (0,8%) magyar és 1 (0,1%) cigány volt.

Nevezetességek

Képek

  • Fatemplom
    Fatemplom

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

Külső hivatkozások