Manapság a Körösszáldobágy olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Körösszáldobágy egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a különböző ágazatokban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Körösszáldobágy legfontosabb aspektusait, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezzük ennek következményeit, kihívásait és a probléma megoldására javasolt lehetséges megoldásokat. Ezenkívül megvizsgáljuk a szakértői véleményeket és a Körösszáldobágy által érintett személyek tapasztalatait. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Körösszáldobágy teljes és gazdagító elemzésében!
Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic) | |
![]() | |
Körösszáldobágy görögkeleti fatemploma - a 19. század elejéről | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Feketekápolna |
Rang | falu |
Községközpont | Feketekápolna (Căpâlna) |
Irányítószám | 417133 |
SIRUTA-kód | 28175 |
Népesség | |
Népesség | 335 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Körösszáldobágy témájú médiaállományokat. | |
Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Király-erdő alatt, a Fekete-Körös közelében, Belényestől északnyugatra, Tenkétől délkeletre, Venter, Belényesforró és Gyanta közt fekvő település.
Körösszáldobágy, Száldobágy nevét 1599-ben Also Zaldobagy, Felseo Zaldobagy, Zelistie néven említette először oklevél. 1808-ban Szaldobágy ~ Szoldobágy', 1909-ben Szelistye-Száldobágy, 1913-ban Körösszáldobágy néven írták.
A falu a 19. század végén még Szelistye és Száldobágy néven két külön községet alkotott és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Száldobágy-Szelistye, Bihar vármegyében, lapályos helyen, 32 görög katholikus, 619 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi deák püspök
1910-ben 1038 lakosából 14 magyar, 1024 román volt. Ebből 32 görögkatolikus, 993 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.