Üdvözöljük a Kiskáránd-ről szóló cikkben, amely téma ma rendkívül fontos. A Kiskáránd egy releváns téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük következményeit és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ebben a cikkben különböző perspektívákat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Kiskáránd körül, elemezve annak relevanciáját a különböző kontextusokban és a társadalom különböző területein. A személyes életre gyakorolt hatásától a szakmai téren gyakorolt hatásáig a Kiskáránd olyan téma, amely továbbra is vitákat és vitákat generál, ezért ebben a cikkben ennek tanulmányozásába fogunk elmélyülni, hogy bővítsük ismereteinket és megértését.
Kiskáránd (Cărănzel) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Miklóirtás |
Rang | falu |
Községközpont | Miklóirtás (Lăzăreni) |
Irányítószám | 417309 |
SIRUTA-kód | 29868 |
Népesség | |
Népesség | 128 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kiskáránd (Cărănzel), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Király-erdő alatt, Magyarcsékétől délnyugatra, Félixfürdőtől délkeletre, a Káránd-patak mellett, Nagykáránd és Körösmart közt fekvő település.
Kiskáránd, Káránd nevét 1552-ben, majd 1587-ben említette először oklevél Kyskarand néven.
1808-ban Káránd (Kis-), 1888-ban Puszta-Kis-Káránd néven írták.
A település egykori birtokosa a váradi püspökség volt . 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, puszta, 180 hold szántófölddel, 20 hold réttel, 591 hold erdővel. Ezeket haszonbérben tartja 25 óhitü család a váradi deák püspöktől.
1910-ben 190 lakosából 2 magyar, 188 román volt. Ebből 3 görögkatolikus, 186 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.