Alsóbiharkristyór

Ma a Alsóbiharkristyór a társadalom egyik legrelevánsabb és legfontosabb témája. Hatása különböző területekre terjed ki, a politikától a populáris kultúráig. A Alsóbiharkristyór a történelem során vita és vita tárgya volt, szenvedélyt és vitát egyaránt gerjesztve. Ebben a cikkben a Alsóbiharkristyór-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a nemzetközi színtéren való relevanciájáig. Elemezzük, hogy a Alsóbiharkristyór hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket, valamint a mai világ alakításában játszott szerepét. Ezzel a feltárással megpróbálunk megvilágítani egy olyan témát, amely továbbra is aktuális a mai társadalomban.

Alsóbiharkristyór (Criștioru de Jos)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségAlsóbiharkristyór
Rangközségközpont
Irányítószám417215
SIRUTA-kód28898
Népesség
Népesség335 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′, k. h. 22° 32′46.433333°N 22.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 26′, k. h. 22° 32′46.433333°N 22.533333°E
Térkép

Alsóbiharkristyór település Romániában, Bihar megyében, Vaskohtól délkeletre, Vaskoh és Kalugyer között.

Nevének eredete

Nevét az itt folyó Kristyorel-patakról vette. Alsó előtagját megkülönböztetésként kapta Felsőkristyórtól, Bihar előtagja pedig a megyét, tájegységet jelöli.

Története

Alsóbiharkristyór nevét az oklevelek 1320-ban említették először, ekkor még Zaránd néven, később pedig Zaránd-Kristyor néven, majd csak Kristyor néven, s Kristyornak írták még a 20. század elején is. Első ismert birtokosa Pál országbíró volt, később pedig a Csanád nemzetség tagjainak birtoka lett, tőlük pedig a nagyváradi 1. számú püspökség szerezte meg. A 20. század elején is a püspökség volt birtokosa.

Az 1800-as években már két község alakult itt: Alsó- és Felső-Kristyor, és a vaskohi járás egyik körjegyzősége volt. Az 1900-as évek elején a település lakói túlnyomórészt románok, s görögkeleti vallásúak voltak. Házak száma ekkor 182, lakosaié 1320 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus temploma 1833-ban épült.

Hivatkozások

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.