Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagypapmező lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetüket, társadalmi hozzájárulásukat és a populáris kultúrára gyakorolt hatásukat. Részletesen megismerjük eredményeit és kihívásait, valamint az őt körülvevő aktuális trendeket. A Nagypapmező már régóta érdeklődés és vita tárgya, és ezeken az oldalakon igyekszünk rávilágítani annak fontosságára és relevanciájára különböző területeken. A Nagypapmező megjelenésétől egészen fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern világban, és hatása továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot.
Nagypapmező (Câmpani de Pomezeu) | |
![]() | |
Nagypapmező ortodox fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Kispapmező |
Rang | falu |
Községközpont | Kispapmező |
Irányítószám | 417381 |
SIRUTA-kód | 30498 |
Népesség | |
Népesség | 381 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 182 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypapmező témájú médiaállományokat. | |
Nagypapmező (Câmpani de Pomezeu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Király-erdő alatt, a Vida-patak mellett, Belényestől északra, Papmezővalány északi szomszédjában fekvő település.
Nagypapmező-ről, Papmezőről az első írott adatok a 15. századból, 1492-ből valók. Ekkor említette Papmezeye néven először egy oklevél. A falu azonban már valószínűleg előbb is fennállt, mivel a határában álló romok között még a 18. században is látható volt az 1446-os évszám egy régről fennmaradt torony egyik kövén. A rommaradványok, nagyobb szabású, várszerűen megerősített monostor alakját mutatták, melyekről az volt a feltevés, hogy itt terült el egykor Szent-Benedek községe, melynek megerősített monostorából maradtak fenn ezek a romok.
Az egykor a Thelekdyek birtokában levő várkastélyáról már a 16. századból való oklevelek is megemlékeztek.
1503-ban Thelegdy István új adománylevelet eszközölt ki Papmezőre a királytól.
1648-ban itt temették el Kornis Zsigmondot, I. Rákóczi György egyik kedves emberét is.
1660 -ban Papmező is török kézre jutott.
A 19. század elején Bázel József, a 20. század elején pedig Erdélyi János birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Papmező-Kimpány, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 505 óhitü lakossal, anyatemplommal. Van itt 384 hold urbéri szántó, 128 hhold rét., 120 hold legelő; majorság 200 hold az erdőt is beleértve. Birja gróf Porcia Otto.
1910-ben 765 lakosából 15 magyar, 10 német, 740 román volt. Ebből 740 görögkeleti ortodox, 11 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.