Nagypapmező
Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagypapmező lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetüket, társadalmi hozzájárulásukat és a populáris kultúrára gyakorolt hatásukat. Részletesen megismerjük eredményeit és kihívásait, valamint az őt körülvevő aktuális trendeket. A Nagypapmező már régóta érdeklődés és vita tárgya, és ezeken az oldalakon igyekszünk rávilágítani annak fontosságára és relevanciájára különböző területeken. A Nagypapmező megjelenésétől egészen fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern világban, és hatása továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot.
| Nagypapmező (Câmpani de Pomezeu) | |
 | |
| Nagypapmező ortodox fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kispapmező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kispapmező |
| Irányítószám | 417381 |
| SIRUTA-kód | 30498 |
| Népesség | |
| Népesség | 381 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 22° 18′ 44″46.795902°N 22.312153°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 22° 18′ 44″46.795902°N 22.312153°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypapmező témájú médiaállományokat. | |
Nagypapmező (Câmpani de Pomezeu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő alatt, a Vida-patak mellett, Belényestől északra, Papmezővalány északi szomszédjában fekvő település.
Története
Nagypapmező-ről, Papmezőről az első írott adatok a 15. századból, 1492-ből valók. Ekkor említette Papmezeye néven először egy oklevél. A falu azonban már valószínűleg előbb is fennállt, mivel a határában álló romok között még a 18. században is látható volt az 1446-os évszám egy régről fennmaradt torony egyik kövén. A rommaradványok, nagyobb szabású, várszerűen megerősített monostor alakját mutatták, melyekről az volt a feltevés, hogy itt terült el egykor Szent-Benedek községe, melynek megerősített monostorából maradtak fenn ezek a romok.
Az egykor a Thelekdyek birtokában levő várkastélyáról már a 16. századból való oklevelek is megemlékeztek.
1503-ban Thelegdy István új adománylevelet eszközölt ki Papmezőre a királytól.
1648-ban itt temették el Kornis Zsigmondot, I. Rákóczi György egyik kedves emberét is.
1660 -ban Papmező is török kézre jutott.
A 19. század elején Bázel József, a 20. század elején pedig Erdélyi János birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Papmező-Kimpány, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 505 óhitü lakossal, anyatemplommal. Van itt 384 hold urbéri szántó, 128 hhold rét., 120 hold legelő; majorság 200 hold az erdőt is beleértve. Birja gróf Porcia Otto.
1910-ben 765 lakosából 15 magyar, 10 német, 740 román volt. Ebből 740 görögkeleti ortodox, 11 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma – 1899-ben épült.
Források
- Fényes Elek: Bihar vármegye
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
