Szalárdalmás
A mai világban a Szalárdalmás egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást és figyelmet kap. A Szalárdalmás évek óta a társadalom különböző szektorainak tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya, a tudománytól a politikáig, beleértve a művészetet és a kultúrát is. Az idő előrehaladtával a Szalárdalmás a vita és a gondolkodás központi pontjává válik, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy elmélyítsük a Szalárdalmás-ről alkotott ismereteinket és megértésenket, hogy átfogóan foglalkozhassunk vele, és megalapozott döntéseket hozhassunk az életünkre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szalárdalmás különböző aspektusait, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi környezetben, valamint a jövőre nézve.
| Szalárdalmás (Almașu Mic) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Bályok |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsótótfalu |
| Irányítószám | 417042 |
| SIRUTA-kód | 27356 |
| Népesség | |
| Népesség | 339 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 02″, k. h. 22° 30′ 37″47.317280°N 22.510317°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 02″, k. h. 22° 30′ 37″47.317280°N 22.510317°E | |
 | |
Szalárdalmás (Almașu Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól északkeletre, Szalárdtól délkeletre fekvő település.
Története
Szalárdalmás, Almás Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél Alumas néven.
1421-ben Tothalmas, 1489-ben Toth Almas és Kozma Almas, 1808-ban Almás, Olmás val. és Kozma Almas 1888-ban Kis-Almás, 1913-ban Szalárdalmás néven írták.
A Csáky család levéltárának egy 1421-ben kelt oklevelében "Poss. wolachalis Tothalmasˇ néven, majd 1489-ben Kozma-Almás néven szerepelt.
A település irtokosai a gróf Kuun, gróf Bethlen, gróf Bánffy, báró Wesselényi, Kabos és Péczy családok, a nagyváradi 1. számú káptalan és gróf Károlyi Tiborné, szül. Degenfeld-Schomburg Emma grófné voltak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
154 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 190 hold, ... Bírja gróf Csáky György
1910-ben 228 lakosából 18 magyar, 204 román volt. Ebből 4 görögkatolikus, 15 református, 207 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
A településtől északkeletre, a bükkerődben, az orom tetején még az 1900-as évek elején is láthatók voltak egy nagyobb épület kő- és téglamaradványai, melyeket a nép II. Rákóczi Ferenc alatt elpusztult várkastélynak tart.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}