Szolnokháza

A mai világban a Szolnokháza nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Szolnokháza ma alapvető hivatkozási pontként pozícionálta magát. Az idő előrehaladtával a Szolnokháza jelentősége tovább növekszik, ami nélkülözhetetlenné teszi különféle oldalainak és relevanciájának részletes elemzését a különböző kontextusokban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szolnokháza jelentését és következményeit, valamint a kortárs élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Szolnokháza (Izvoarele)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségÉrszőllős
Rangfalu
KözségközpontÉrszőllős
Irányítószám417626
SIRUTA-kód32063
Népesség
Népesség172 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság101 [1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 22° 23′ 49″47.400053°N 22.396943°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 22° 23′ 49″47.400053°N 22.396943°E
Térkép

Szolnokháza (románul Izvoarele) falu Romániávan, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Tasnádtól délnyugatra fekvő település.

Története

A falut 1425-ben említette először oklevél Kyspachal néven.

1850-ben Kis Paczalusa, Patzalusa, 1888-ban Kis Paczal (Új-Paczal), 1888-ban Kraszna-Paczalusa, 1888-ban Szilágy-Paczalusa, Újkispatak, Krasznapacalusa, Szolnokpacalusa 1913-ban Krasznaháza, Szolnokháza néven írták.

1533-ban Lelei Szilágyszegi János csögi birtokrészét 206 Ft-ért zálogba adta testvéreinek: Kyspaczal-i Csögi Máténak, Gergelynek és anyjuknak: Csögi Ferenc özvegyének: Dorottyának.

A 2002-es népszámláláskor 256 lakosa közül 124 fő (48,4%) román, 132 fő (51,6%) magyar nemzetiségű volt.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

Külső hivatkozások