Gyalány
A következő cikkben a Gyalány lenyűgöző világát fedezzük fel, amely mindenhol felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos életben betöltött relevanciájáig a Gyalány szenvedélyes vitákat váltott ki, és számos vizsgálatot inspirált. Az évek során a Gyalány fejlődött, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, döntő szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Gyalány fontosságát és hatását, egyedi és éleslátást nyújtva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.
| Gyalány (Delani) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Belényes |
| Irányítószám | 415201 |
| SIRUTA-kód | 26822 |
| Népesség | |
| Népesség | 330 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 41′ 37″, k. h. 22° 20′ 23″46.693538°N 22.339733°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 37″, k. h. 22° 20′ 23″46.693538°N 22.339733°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalány témájú médiaállományokat. | |
Gyalány falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Bihar megyében, Gyepüsolymostól délre, Belényesszentmárton szomszédságában fekvő település.
Története
Gyalány birtokosainak a XV. században a Partasyakat írták, a későbbiekben a település a görögkatolikus püspökségé lett.
A falu régen nem a mai helyén állt, hanem a Templom-dombja nevű helyen.
Gyalány a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma - 1718-ban épült.
- Teodor Aaron (Erdély, 1803 február 6 - 1867) Prépost, történész - Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Gyalány település parókiáján húzódott meg, s csak 1851-ben tért vissza Budára, mint a kormány kir. román fordítója.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
.svg){kind=small}