Váradles
A Váradles témája rendkívül aktuális a mai társadalomban, mivel jelentős hatással van a mindennapi élet különböző aspektusaira. A gazdaságra gyakorolt hatásától az emberek érzelmi egészségére gyakorolt hatásáig a Váradles széles körű érdeklődést vált ki, és állandó vitákat vált ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Váradles-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak eredetét, fejlődését és a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívások kezelésére. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó elképzelést kívánunk nyújtani a Váradles-ről és annak jelenlegi valóságunkra gyakorolt hatásáról, azzal a céllal, hogy kritikai és konstruktív gondolkodást ösztönözzünk a témában.
| Váradles (Leș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagyürögd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mácsapuszta (Livada de Bihor) |
| Irányítószám | 417348 |
| SIRUTA-kód | 30185 |
| Népesség | |
| Népesség | 821 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 86 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 57′ 57″, k. h. 21° 50′ 09″46.965860°N 21.835834°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 57″, k. h. 21° 50′ 09″46.965860°N 21.835834°E | |
 | |
Váradles (Leș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Az alföldi síkság szélén, Nagyváradtól délnyugatra, Nagyürögd, Gyapju és Nyárszeg közt fekvő település.
Története
Váradles, Les Árpád-kori település. Nevét már 1291-1294 között említette oklevél in Lesuy néven.
1319-ben Johannes f. Gotthardi de Lessi nevében tűnt fel, mint a Lesi nemesek birtoka. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepelt. Ekkor papja évi 15 garas pápai tizedet fizetett.
1568-ban még mindig a Lesi család a földesura, ekkor Lessi László, Bihar vármegye alispánja, birtoka felét nejének Mod Annának, a másik felét pedig neje testvérének, rogozi Vanchy Ferencznek hagyományozta.
A 19. század elején a Sántha, Domokos, Boka és a Vinkler családok voltak birtokosai, a 20. század elején pedig özvegy Terényi Lajosné, Govrik Kálmán, Cziffra Gerő, a Holvéd örökösök és Krisár Rezső voltak birtokosai.
1851-ben Fényes Elek írta Lesről:
Bihar vármegyében, szép dombos vidéken: 315 óhitü, 213 református, 28 római katolikus lakossal, óhitü és református anyaegyházzal. Határa 5000 hold, ... Birják a Stélpán és Györffy örökösök, Sántha, Kurányi, Meszner, Körtvélyesi és Aulich családok.
1910-ben 891 lakosából 266 magyar, 584 román, 41 cigány volt. Ebből 69 római katolikus, 177 református, 586 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Határában feküdt 1319-ben egy Kopács nevű falu is, amely akkoriban Ivánka fia Imréé volt, 1489-ben pedig püspöki birtok lett.
Nevezetességek
- Görög keleti ortodox temploma - a 19. század elején épült.
- Református temploma - 1878-ban épült.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Györffy György: Bihar vármegye
.svg){kind=small}