Köröskisújfalu
Ebben a cikkben a Köröskisújfalu témáját különböző nézőpontokból és szögekből közelítjük meg, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Elemezzük a hatását különböző összefüggésekben, időbeli alakulását, valamint az üggyel kapcsolatos különböző véleményeket és álláspontokat. A Köröskisújfalu egy olyan aktuális téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki, ezért elengedhetetlen, hogy szigorúan és kimerítően foglalkozzunk vele. Ezzel a cikkel az a célunk, hogy olvasóinknak egy részletes és gazdagító képet nyújtsunk a Köröskisújfalu-ről, azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk ennek a témakörnek az ismeretéhez és megértéséhez.
| Köröskisújfalu (Husasău de Criș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Köröskisjenő |
| Rang | falu |
| Községközpont | Köröskisjenő (Ineu) |
| Irányítószám | 417297 |
| SIRUTA-kód | 29751 |
| Népesség | |
| Népesség | 1225 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 147 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′ 08″, k. h. 22° 03′ 51″47.085505°N 22.064232°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 08″, k. h. 22° 03′ 51″47.085505°N 22.064232°E | |
 | |
 | |
Köröskisújfalu (Husasău de Criș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól északkeletre, Fugyi, Köröskisjenő és Hegyközújlak közt fekvő település.
Története
Köröskisújfalu nevét már 1226-ban említette oklevél Huzzeuozo néven mint Jenő határjárásában levő helyet, ahol utóbb Újfalu tőnt fel, melyet románul ma is Hosszúaszónak neveznek.
1463-ban Wyfalw, 1466-ban pr. Hozywazo, 1692-ben Olah-Vifalu, 1808-ban Újfalu (Kis-) h., Huszuszen val., 1913-ban Köröskisújfalu néven írták. A település a nagyváradi latin szertartású káptalan birtoka volt, mely itt a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Kis-Ujfalu, Bihar vármegyében, a gróf Csákyak siteri uradalmában, hegyes-völgyes, sovány határral, 138 óhitü lakossal.
1910-ben 738 lakosából 42 magyar, 689 román volt. Ebből 13 római katolikus, 21 református, 687 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti ortodox temploma
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
.svg){kind=small}