Mezőbottyán
A Mezőbottyán témája az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása miatt, a Mezőbottyán számos kontextusban vita és vita tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mezőbottyán különböző aspektusait és hatását különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Részletes és éleslátó elemzésekkel igyekszünk megvilágítani ezt a széles körű és jelentős témát, azzal a céllal, hogy olvasóinknak mélyebb és szélesebb körű megértést biztosítsunk a Mezőbottyán-ről.
| Mezőbottyán (Botean) | |
 | |
| Mezőbottyán görögkeleti ortodox temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Köröskisjenő |
| Rang | falu |
| Községközpont | Köröskisjenő |
| Irányítószám | 417296 |
| SIRUTA-kód | 29742 |
| Népesség | |
| Népesség | 542 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 13 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 05″, k. h. 22° 08′ 37″47.101438°N 22.143695°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 05″, k. h. 22° 08′ 37″47.101438°N 22.143695°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőbottyán témájú médiaállományokat. | |
Mezőbottyán (Botean) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös völgyének elején, a Réz-hegység alatt fekvő település.
Története
Mezőbottyán, Bottyán Árpád-kori település. Nevét már 1257-ben említette oklevél, mint a Csanád nemzetség birtokát.
1360-ban a falut Thelegdy Tamás kalocsai érsek és rokonai három részre osztották fel maguk közt.
1366-ban a pápai tizedjegyzékben már a mai nevén Botthyan, Bathyan néven jegyezték fel.
A báró Wesselényi család Kolozsváron levő levéltárában egy 1372-ben kelt oklevél szerint Nagy Lajos király megsemmisítette az egri káptalannak kiadott levelét; e levél értelmében az egri káptalan az Adorján királyi várhoz és Thelegdy Miklós fiainak, Gergelynek és Miklósnak birtokaihoz, Bottyánhoz és Jenőhöz tartozó erdőket a váradi egyház birtokának állította, holott nem voltak azok.
A település birtokosai a 19. század első felében a telegdi közbirtokosok voltak, a 20. század elején pedig Thelegdy József országgyűlési képviselőnek volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
... 250 óhitű lakossal, s anyatemplommal, erdős-hegyes sovány határral, 5 egész urbéri telekkel. Birják Haller és Kornis grófok.
1910-ben 514 lakosából 5 magyar, 509 román volt. Ebből 508 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetesség
- 18. századi ortodox fatemplom[2]
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Galéria
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}